Többfrontos küzdelem, több fontos eredménnyel

Ifjabb Péni István 11 éves korában kezdett sportlövészettel foglalkozni, szokatlanul korán. Két év alatt több hazai korosztályos csúcsot is megdöntött, előbb serdülő, majd ifjúsági országos bajnok lett. Manapság, 14 évesen két korosztállyal feljebb szerepel, az év elején begyűjtött junior győzelme mellett a világbajnok Sidi Pétert szorongatta meg, kis szerencsével még a londoni olimpiára is kijuthat. Küzdelmét a fizikai és pszichikai tényezőkkel, továbbá ellenfeleivel és – ahogyan ő fogalmaz – önmagával szemben is vívja.

Oláh Csaba – Kezdjük a legnehezebbel! Milyen személyiségnek írnád le magad? – Elsősorban céltudatosnak, bár néhányan inkább akaratost mondanának. Erős versenyszellem és maximalizmus jellemez, mindenben a versenyt látom, legyen az pingpong, lábtengó, síelés, vagy akár csak egy Monopoly játék. – Ezek szerint mindenbe belekóstolsz egy kicsit. – Több mint hét évig fociztam, szeretek snowboardozni, de heti két alkalommal úszni is járok. Időm javarészét a lövészetnek szentelem: hetente négy edzésen veszek részt, ez napi három órát jelent, hétvégénként pedig versenyen vagyok. Mindeközben két tannyelvű iskolában középfokú nyelvvizsgára készülök, szóval nem unatkozom. – Mindig is a sportlövészet volt a favorit, vagy csak az eredményeid miatt vált azzá? – A kezdetektől a kedvenc sportágam volt, képes voltam apukám mögött végigülni egy-egy edzést, csak azért, hogy a végén én is lőhessek néhányat. Versenyekre is elkísértem, s bár ő szerette volna, ha minél később kezdem el, egy sérülést követően én is belevágtam. – Helyben vagyunk! Édesapád futócéllövészetben lett Európa-bajnok, te még sem ezt választottad. Lényegesen nehezebb, vagy csak nem érdekel annyira ez a szakág? – Vonzott, de akkor még nem voltam elég erős és magas hozzá, ráadásul mára kikerült az olimpiai számok közül. Néha szórakozásból lövök párat, de versenyezni és edzeni biztos nem fogok ebben a műfajban, mert más mozgást igényel és elrontaná a technikámat is. Anyukám viszont ponlövő volt, és én is inkább az akartam lenni. – Mik az erényeid, és miben kell még fejlődnöd? – A technikámon még ugyan csiszolni kell, de erősségemnek ezt mondanám. Másrészről viszont fejleszteni kell az állóképességemet, és mentálisan is hamarabb elfáradok, mint a felnőttek. De úgy érzem, ebben is sikerül fokozatosan javulnom. – Az ilyen fiatal sportlövőknél problémát jelent a növésben lévő szervezet. Megosztanád velünk, hogy pontosan mivel jár ez? – Szinte minden héten újra be kell állítani a testhelyzetet. Hol a kezem, hol a lábam, de még a nyakam mérete is változik, ezért rendszeresen hozzám kell „igazítani” a puskát. Mellesleg pont most pályáztunk, mert a fegyver drága, a junior puskát viszont kezdem kinőni. – Milyen érzés két korosztállyal feljebb versenyezni? Megkaptad már a Kicsi becenevet? – Nem egészen, de ennek története is van. Egyszer külföldön az egyik szerb fiú odament Kapás István és Rimovszki Dávid csapattársaimhoz, majd mutogatva kérdezte tőlük, hogy hol van a „Small Peni”. Így ezt a becenevet kaptam, és a Small Pempőt. A Kicsi amúgy is foglalt volt, Dávidra már korábban ráragadt. A korkülönbséggel sincs probléma, a lövészek között is többségében idősebb barátaim vannak. – Mit köszönhetsz a lövészetnek, mit kaptál eddig a sportágtól? – Először is egy társaságot, amelyben remekül érzem magam. Ezenfelül a koncentrációm javulását, és a lehetőséget, hogy versenyről versenyre legyőzhetem önmagam. – Milyen fontos versenyek következnek a közeljövőben? – Először az Innsbruckban rendezendő ESC Ifjúsági Ligán, majd a plzeni Olimpiai Reménységek Versenyén veszek részt. – Remélhetőleg nem csak önmagadat, hanem az ellenfeleidet is sikerül legyőznöd. – Köszönöm, én is ebben bízom.

Ifjabb Péni István – 2008 szeptemberében kezdett a sportlövészettel foglalkozni. – 2009-ben serdülő ob második helyezett, a decemberben rendezett brnói Grand Prix-n szintén második helyezést ért el, országos csúcs beállítással. A következő napon ugyanitt megint második a Kettner Kupán. – 2010-ben serdülő és ifjúsági ob első helyezett. Bekerült a junior válogatott és a Héraklész Bajnokprogram keretébe. Az összes hazai korosztályos versenyen első helyen végzett, négy alkalommal javította meg a serdülő országos csúcsot. A Szlovákiában rendezett Olimpiai Reménységek Nemzetközi Versenyén kadett korosztályban az ötödik helyen végzett, míg a csapatversenyt megnyerő válogatott tagjaként a dobogó legfelső fokára állhatott. Másnap a junior korcsoportban negyedik helyezést ért el. A decemberi brnói Grand Prix első helyezettje, új országos csúccsal. – 2011 januárjában a győri Hungarian Open versenyen junior korosztályban első lett, új ifjúsági országos csúccsal. A másnapi nyílt versenyen Sidi Péter világ- és Európa-bajnok mögött a második helyen végzett. A márciusi, Bresciában rendezett Európa-bajnokságon a junior korosztályban negyedik helyen végző magyar csapat tagja.