2011-12-10 14:22
Legendáról kapta a nevét: Vasas Kubala Akadémia
December 9-én ünnepélyes keretek között vette fel a Vasas Labdarúgó Akadémia az angyalföldi klub és a Barcelona legendás játékosának, Kubala Lászlónak a nevét.
Nagy-Pál Tamás A Vasas 2011-ben 100 éves jubileumát ünnepli, ez is közrejátszott abban, hogy idén vette fel Kubala László nevét a labdarúgókat képző akadémia. Kubala az 1948-49-es szezonban volt az angyalföldi klub játékosa, utána Olaszországba, majd Spanyolországba került. A fénykorát a Barcelonban töltötte, egy időben Kocsis és Czibor csatártársaként. A katalán szurkolók rajongással csodálták játékát, meg is választották minden idők legjobb Barca-játékosának, az őt ábrázoló szobor a Nou Camp stadion előtt áll. A Kubala családot a legendás játékos egyik fia, Carlos képviselte, aki a szombati El Clásicóra utalva édesapja szavait idézte. "Soha nem játszottam olyan El Clásicón, mely döntetlenre végződött volna, ezeken a mérkőzéseken ez nem volt opció." Markovits László, a Vasas SC ügyvezető elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kubala család együttműködése sokat segített abban, hogy gördülékenyen menjen az akadémia átnevezése. Rabatin József, a Vasas Akadémia ügyvezető igazgatója Kubala hármas jelszavát emelte ki, amelyet elmondása szerint az akadémián is mindig szem előtt fognak tartani: "Akarni, tudni, bízni".
Az akadémia
Az akadémiai rendszer elsősorban elitképzést valósít meg, de a gyerekek élethosszig tartó sportolásra való nevelését is feladatának tekinti. A labdarúgók képzése 6-tól 19 éves korig tart, vagyis 18 korosztályos csapat tartozik jelenleg a kötelékébe. Harminc szakképzett edző vezeti a képzést.
Kubala László
Kubala 1927. június 10-én született Budapesten. Itthon a Ferencváros és a Vasas játékosa volt. Legnagyobb sikereit labdarúgóként a Barcelona színeiben érte el, ahol 1951-1961-ig kereste a kenyerét. Összesen három válogatottban is pályára lépett, a magyar mellett a spanyol és a csehszlovák nemzeti csapatban is. A spanyol válogatottat később 11 éven keresztül szakvezetőként irányította. A Vasasban az 1948-49-es szezonban szerepelt, innen menekült a Rákosi-diktatúra elől Olaszországba. 1951-ben került Barcelonába, ahol hamar a szurkolók kedvencévé vált. A legenda szerint miatta kellett a katalánok stadionját a többszörösére bővíteni. Négyszer nyerte meg a bajnokságot, ötször az akkor még Copa Generalissimo néven futó spanyol kupát, kétszer a Spanyol Szuperkupát. Két VVK-diadal is van a gyűjteményében, hogy a nemzetközi sikereket is megemlítsük. Pályafutása során 16-szor szerzett mesterhármast, és egyszer-egyszer mesternégyest, -ötöst, sőt -hetest is. Utóbbit a Sporting Gijón ellen érte el egy 9-2-es győzelem alkalmával. Gránátvörös-kék mezben összesen 349 mérkőzésen 270 gólt szerzett. Visszavonulása után a spanyol válogatott szövetségi kapitányaként volt jelen az 1978-as argentinai világbajnokságon, majd az 1980-as Európa-bajnokságon is. 1999-ben még azt is megérte, hogy a Barcelona a 20. század legjobb katalán játékosává válassza, míg a sportújságírók megszavazták után a század második legjobb spanyol játékosának, Alfredo Di Stéfano mögött.