Első a poszttárs

Nem ilyen áron akart játéklehetőséghez jutni, de ha már megkapta, igyekszik élni vele. Fazekas Nándor sérülése miatt a 18 éves Borbély Ádám lett a második számú kézilabdakapus Veszprémben. A bajnoki döntőben már védett, és eszébe jut a Final Four is. De inkább poszttársa felépüléséért szurkol.

reb Borbély Ádámmal nem először fordul elő, hogy fiatal életkora ellenére a Veszprém első csapatában szánnak neki szerepet. Tavaly a horvát kapus, Mirko Alilović sérülése miatt számítottak rá az elődöntőben és fináléban, Fazekas Nándor mögött. Most fordult a kocka: a 38 éves magyar hálóőr törte kezét, ezért került képbe a 18 éves poszttárs. Az U20-as válogatott alapembere, amikor Fazekas sérüléséről hallott, gondolta, ismét ő lesz a második számú kapus. – Az ember sosem ilyen áron vágyik játéklehetőségre, de ha már megkaptam, élni akarok vele – mondja sportszerűen a mindig mosolygós kapus. A mackós termete ellenére rendkívül laza játékos ezt meg is tehette: mindjárt a Szeged elleni döntő első mérkőzésén. A végül sima, 30-21-es veszprémi sikerrel záruló találkozón öt percet kapott, és fogott is ziccert.

– A Veszprém-Szeged már-már örökrangadó, mindig plusz motivációt ad. Arról nem beszélve, hogy ötezer ember hajt bele a sikerbe. A nagy szurkolás nem szabad, hogy nyomasztóvá váljon. Arra kell gondolni, hogy mindenki azért jött, hogy segítsen. Persze, amikor a kapu előtt állok, a húszszor negyven méterre kell koncentrálnom, védekezéskor vagy támadáskor nem szabad, hogy bármi kizökkentsen. Viszont egy-egy védés után azért elér a hangorkán. A második meccsen, Szegeden már nem küldte a kapuba Carlor Ortega mester, de a Borbélyban nincs hiányérzet. Tisztában van vele: még nem tart ott, hogy ennyire kiélezett helyzetben számíthassanak rá, a mélyvíz ezen „mélysége” még arrébb van. Ugyanakkor a csapat egységes, a siker pedig közös: nincs olyan, hogy bárki éreztesse a másikkal, kevesebbet játszott. Egyébként, hogy mennyire a gárda tagjának tekintik, mutatja: bár a többiek biztatták, segítették, adtak tanácsokat, mit hogy érdemes csinálni, ez nem az „elsőbálozónak” szóló támogatás volt. Mondták, ahogy mondták volna a két rutinos hálóőrnek is.

Fazekas Nándor gyógyulását sokféle módon igyekeznek gyorsítani: a konzervatív kezelést (nem beavatkozást) választva magasnyomású oxigénterápiát alkalmaznak (itt vetjük közbe, hasonló módon tudták rendbe hozni a barcelonai világbajnokság előtt az olimpiai aranyérmes vízilabdázó, Varga Dániel kezét is). Így aztán erősen él a remény, hogy visszatér a május végi Bajnokok Ligája Final Fourra. Azért adja magát a kérdés, mennyire foglalkozik ezzel a beugró. – Persze, hülyeség lenne azt mondani, hogy nem gondolok rá, mert de. Ha úgy alakul, hogy utazom Kölnbe, igyekszem a tudásom legjavát nyújtani. Ugyanakkor tudom, Nándi többet tudna segíteni a csapatnak, ezért szurkolok, hogy felépüljön. Mérkőzéshiánya így sem lenne, hiszen a juniorbajnokságot és az NB I/B-t is végigharcolta idén. Előbbiben a harmadik helyen végeztek, utóbbi nyugati csoportját viszont megnyerték, így feljutottak az élvonalba. Mivel azonos bajnokságban nem indulhat adott klub két csapata, még bizonytalan a jövő. Ugyanakkor Borbély elmondta, Veszprémben törekednek arra, hogy együtt tartsák a fiatal és tehetséges gárdát. A legvalószínűbb verziónak másik klubbal történő fúzió látszik (mint a Győr és Veszprém, majd jövőre a Győr és a Mosonmagyaróvár együttműködése a női NB I-ben), de még minden bizonytalan. Ahhoz viszont kétség sem fér: itt vagy ott, de jövőre is számítanak Borbélyra.