Hatvannégyes úton

Csupán egy évadon át szerepelt a férfi junior kézilabda-válogatott az NBI-ben: a szeptemberben kezdődő idényre már nem nevezték a csikócsapatot.Hatvannégy játékos, negatív és pozitív tapasztalatok, esetleges férfi B-válogatott – Juhász István szakmai igazgató segítségével elemezzük a történetet.

reb Hatvannégy. Talán még a kísérletező kedvű labdarúgó szövetségi kapitányok keze alatt sem fordult meg annyi játékos az elmúlt években, mint a junior férfi kézilabda-válogatott NB I-es meccsein a 2013-2014-es évadban. Csoda, ha a szövetség szakmai vezetése úgy döntött, meg sem kísérli újra az élvonalban szerepeltetni az együttest? A történet megértésében Juhász István szakmai direktor segít. Még tavaly tavasszal, bőven a végül tizedik helyezéssel záruló, hazai rendezésű U19-es világbajnokság előtt a szakemberek előterjesztették az NB I-es csapatokat tömörítő profi ligának a tervüket: azt javasolták, a tapasztalatszerzés miatt az élvonalban kellene indítani a válogatottat. A tehetséges generáció megfelelő menedzselésének eszközét látták ebben a megoldásban. A nőknél is próbálkoztak, ám míg ott nem jutottak tovább a javaslatnál, a férfiaknál az illetékesek elfogadták az indítványt. (Tudni kell, a profi liga beleegyezése nélkül ez nem léphetett volna életbe.)

Időközben augusztusban lezajlott a már említett vb, amely csalódást keltő tizedik hellyel ért véget. A csapat és Kovács Péter viszonya távolról sem volt harmonikusnak nevezhető, kora ősszel meg is történt a váltás: Csoknyai István lett a szövetségi edző. S úgy tetszett, minden korábbinál indokoltabb a gárda egyben tartása. Csakhogy a szezon kezdete után azzal szembesült a szakmai igazgató, hogy lasszóval kell fogni a játékosokat. A klubok mégsem segítették elő a juniorválogatottbeli szereplést. A kifogás részben az volt, hogy az adott kézilabdázó saját klubjában is lehetőséghez jut az NB I-ben, illetve megkapja a megfelelő meccsterhelést. – Ketté kell választani az indokokat – mondja Juhász István. – A fiatalok olykor valóban sokat, túl sokat is játszottak. Ebben a korban a képzésen kellene legyen a hangsúly, nem az őrült meccsszámon. Ezért is szűnik meg a férfi juniorbajnokság (ettől itt írtunk részletesen - A szerk.). Ugyanakkor a játékosok a saját klubjukban gyakran a kispadot koptatták. Előfordult olyan is, hogy a juniorválogatottba nem engedtek el valakit, mondván, szükség van rá, majd a keretbe sem került be. (Az természetes, hogy saját csapat ellen nem játszottak a juniorválogatottban - A szerk.). Látni kell, a klubok és válogatottak közös érdeke, hogy minél képzettebb, tehetségesebb játékosokat neveljenek. Ugyanakkor bizonyos pontos szétválik a közös nézet, kicsiben erre példa ez a történet is. Mindenesetre, a szakmai igazgató elmondása szerint összesen 64 játékos fordult meg Csoknyai kezei alatt. A szakember egyrészt tisztelettel adózik a kézilabdázóknak, akik vállalták a szereplést, ugyanakkor be kell látni: ennek nincs értelme, a projekt csupán pénzkidobás.

A másik részről viszont Juhász szerint roppant hasznos volt az NB I-es indulás. Merthogy Csoknyai a Veszprém NB I B-s csapatának az edzője is. Ő értelemszerűen elengedte játékosait a juniorválogatottba, akik így sokat fejlődtek, a többiekkel együtt. A szakmai igazgató szerint ennek is köszönhető, hogy utcahosszal megnyerték bajnokságukat. Ráadásul a válogatott Svájcban az említett U19-es vb-n döntős horvátok legyőzésével biztosította helyét a nyolc nap múlva kezdődő ausztriai kontinenstornán. – Felvetettük a kluboknak, hogy július végéig leadunk egy huszonnégyes keretet. Azt kértük, e társaság tagjainak a nyolcvan százaléka legyen mindig elérhető a szezon során, ám a csapatok nem támogatták a javaslatunkat. Nem láttuk értelmét még egy olyan évnek, hogy rengeteg játékos lépjen pályára, ezért az idén nem indul az élvonalban a juniorválogatott. Ugyanakkor meg vagyok győződve arról: akik részt vettek a programban, profitáltak a szereplésből, és ez elősegítette az Európa-bajnoki részvétel kiharcolását. A szakmai igazgató úgy látja, míg a lányoknál 20-21 éves korban nagy biztossággal kijelenthető, kiből lesz felnőttválogatott, a fiúknál hasonló időszakban még csak jósolni lehet. Ezért van szükség egyfajta utógondozásra. Felvtődött, hogy amennyiben a 2015-ös junior-világbajnokság után (amelyen értelemszerűen a mostani generáció szerepel) értelmét látják, B-válogatottat állítanak fel. Nem újkeletű az elképzelés, Juhász 2006-tól már vezetett ilyet. Évi hat-nyolc nemzetközi meccsel, a felnőttekéhez igazított felkészülési programmal segítenék áthidalni a junior és felnőtt mezőny közötti nehézkes átmenetet.

Kitekintés: a Nemzeti Sport keddi számában arról cikkezett, az NB I/B-ben győztes Veszprém a Balatonfüreddel együttműködésben indul az élvonalban. A szabályok szerint adott klub két csapata nem indulhat azonos bajnokságban, ami azért lényeges, mert a „kis Veszprém” biztosította helyét az élvonalban. Először arról lehetett hallani, hogy a PLER Budapesttel fuzionálnak, ám ez változott. Informális értesülések alapján a Füred NB I-es csapatának élén nem a juniorokkal sorozatban harmadszor bajnok György László váltja Sótonyi Lászlót, hanem Csoknyai. A bajnok bő keretéből és a felnőtt NB I B-ben első junioregyüttesből is többen az amúgy is számos utánpótlás korú fiatalt foglalkoztató klubba kerülhetnek. Hivatalos tájékoztatás még nem történt.