A kölyökatlétikai program már érezteti jótékony hatását, de valódi felfutást az elkövetkező három-négy évben várnak a szakemberek. Az eddigi kétezer mellé további ezer pedagógus képzését tervezik. Vizsgálják, miként lehet hidat építeni a bevont fiatalok és az egyesületek közé. Minderről az új koordinátor, Scheidler Géza beszélt.
reb Már évek óta működik hazánkban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) szisztémája alapján a hazai szervezet által kidolgozott és akkreditált kölyökatlétikai program, amely 2013-től már az újonnan életbe lépő kerettantervbe is bekerült. Az első esztendő tapasztalatairól a koordinációt szeptember óta irányító Scheidler Gézát kérdeztük.
– Elődöm, Dornbach Ildikó átfogó kérdőíves felmérést készíttetett, amelyből kiderült, érdemben elindult a program – mondta a szakember. – Érezhető, megmozdult valami, azonban három-négy év múlva aktuális arról beszélni, mennyivel többen kezdenek atletizálni.
kap_masz_timar_mihaly
Éppen azért, hogy néhány esztendő múlva legyen miről szót ejteni, történt a váltás. Scheidler szerint a szövetség elnöke, Gyulai Miklós azért kereste meg őt, mert iskolában is tanít, továbbá az AC Bonyhádban edzősködik, így mindkét területen tapasztalt, tudhatja, miként lehet a gyerekeket a sportág felé irányítani.
A kölyökatlétikai program tulajdonképpen tartalmában és módszertanában is új szemléletű mozgásoktatás. Egész pontosan az atlétika eszközeit és mozgásformáit használja, élményközpontú módszerrel. A cél a figyelem felkeltése a sport iránt, a mozgás megszerettetése, és ezáltal az egészségügyi állapot javítása, ugyanakkor természetes igény, hogy az atlétika is profitáljon belőle.
Scheidler feladata az, hogy kiépítse a kapcsolatot az iskolai fiatalok és az egyesületek között. Ő maga emlékeztet: a kétezres években már működött nemzeti atlétikai program, amelynek később épp azt rótták fel hibájául, hogy bár sokakat megmozgatott, nem találta meg az utat, a hiányzó lépcsőfokot. Mint mondja, ez manapság sem egyszerű feladat: az egyesületek többsége nem felkészült arra a helyzetre, ha hirtelen sok gyerek érkezik. Nincs elég eszköz és edző sem.
A kölyökatlétikai program épp olyan korosztályt szólított meg, amelyet korábban nem értek el, Scheidler jelenleg éppen azt tartja a legnagyobb nyereségnek, hogy nagyon sok képzett szakember foglalkozhat a gyerekekkel. Oktatóként maga is részt vett a Testnevelési Főiskola munkájában: a csapat kétezer pedagógust – részben testnevelőket – tanított intenzív és tartalmas harminc órás kurzusokon. Rajtuk keresztül ugyanennyi iskolába jutott el a program (minden intézmény kapott eszközcsomagot is).
További cél, hogy a maradék, nagyjából ezer oktatási intézményből is legalább egy-egy tanár elvégezze a szükséges kurzust, hogy minden általános iskolában működhessen a program. Az idén 15 csoportban kísérleti jelleggel a kölyökatlétikai programon kívül is tartanak foglalkozásokat. A csoportvezetők minden szakmai segítséget megkapnak a mentoroktól.
– Szerintem kulcskérdés a személyiség. A gyerekek még nem sportágat, hanem személyeket választanak. Amennyiben szuggesztív emberrel találkoznak, sokkal inkább meg lehet nyerni őket a sportnak. Erre akarunk építeni.
További terv lehet, hogy valamilyen formában az óvodásokat is bevonják, bár Scheidler több perspektívát lát abban, hogy akár a középiskolások is élhessenek majd a lehetőséggel. Előbb azonban az ezer pedagógus képzése a fontos.
