Csillagok között

Kardos Gergely és Alexander pólós családba született, de maga döntötte el, hogy ezt a sportágat választja. Gergő a szülőkhöz hasonlóan kapus, míg az öccse kapásszélen találta meg a helyét. Arra nem tudnak pontos választ adni, mennyire hasonlít a személyiségük, de abban egyetértenek, hogy nagyon jó testvérek.

Pusztai Viola Csillagok között – ez Kardos Alex kedvenc filmje, s bár sci-firől van szó, ha onnan nézzük a dolgot, hogy testvérével, Kardos Gergővel hétről hétre a magyar vízilabda állócsillagai ellen játszanak, akkor nem áll messze a valóságtól. Persze közös a céljuk. Hogy egyszer ők is az illusztris társaság tagjai legyenek. Gergő már meg is tette az első lépést efelé, miután U19-es Európa-bajnoki ezüstérmesnek vallhatja magát. A KSI kapusa elmondta, amikor elvesztették a döntőt a szerbek ellen, el voltak kenődve, de mire hazaértek, már sikerként élték meg az eredményt.

– Rengetegen vártak minket a reptéren, ami jólesett, de utána is nagy volt az érdeklődés irántunk. Azt gondolom, ezt a helyén kell kezelni, szerénynek kell maradni, én sosem szálltam úgy medencébe, hogy lőjön, aki mer. Öccse, Alex ugyanazon az úton haladna, amelyen a bátyja, így a következő évben természetesen az a célja, hogy tagja legyen az U17-es Európa-bajnokságra utazó keretnek, amelyet – mint ismert – a bakui Európa Játékokon rendeznek. A családban, ha úgy tetszik úttörőnek számít, hiszen ahogy Gergő, úgy édesapja, Kardos István és édesanyja, Szollár Mária is kapus volt, s bár a legifjabb Kardos is kipróbálta magát hálóőrként, a testvére szerint ahhoz nem volt tehetsége. – Alex inkább magát védte, mint a lövéseket. A kezével takarta a fejét, így persze kapta a gólokat. Mezőnyben viszont jó, különösen védekezésben, blokkolásban erős, támadásban pedig pontos passzokat ad. Na, meg azt sem akartuk, hogy egymás konkurensei legyünk. Pedig Gergő sem a kapuba állt be elsőre, bár vonzotta a poszt. Szeretett gólokat lőni, de még inkább védeni, mert bosszanthatta az ellenfelet, ha megfogta a lövést. Mindketten maguk döntötték el, hogy ezt a sportágat választják, mást nem is próbáltak ki. Olyannyira magával ragadta őket az uszoda, hogy nemcsak akkor mennek oda, ha edzés vagy meccs van, hanem a szabadidejükben is. Bár akkor inkább a lazítás a cél.

– Mindketten tanulunk, ráadásul vidéken lakunk, így rengeteget utazunk Budapest és Érd között. A vízilabda mellett kikapcsolódásra nem sok időnk jut, de ha mégis, filmezéssel töltjük, moziba járunk, barátokkal találkozunk – mondják. A póló tölti ki a mindennapjaik nagy részét: Alex a KSI ifjúsági és serdülőcsapatában játszik, de már szerepelt a felnőttek között is, Gergő pedig az OB I-es gárda első számú kapusa. Azt mondja, örül a lehetőségnek, mert mindenképpen többet fejlődhet úgy, hogy rendszeresen véd, mintha erősebb csapat tagja lenne, de a kispadról nézné a meccseket. – A kapusoknak főleg fejben kell felkészültnek lenniük. Irányítani kell a védelmet, átgondolni, hogy az ellenfél honnan és hogyan lőheti el a labdát. Az olyan játékosok, mint például a Varga testvérek, meg tudnak lepni egy-egy lövéssel, mert nem számítok rá, hogy abból a helyzetből elvállalják. Ehhez még sokat kell tanulnom, rutint szereznem. Azzal már elégedett lenne, hogy a fiatalokkal felálló KSI a 10-11. helyen végezne a bajnokságban, a nyáron pedig az U20-as válogatottal szeretne minél fényesebb érmet nyerni azon a világbajnokságon, amelyen a FINA kísérleti szabályai szerint játszanak. Nem titkolja, kapusként ezek egyáltalán nem tetszenek neki.

– A kisebb labdával sokkal erősebb lövések érkeznek. A Komjádi-kupában konkrétan úgy éreztem, mintha kaviccsal dobáltak volna. Másrészről az, hogy öt mezőnyjátékossal állhat fel a csapat, szinte kizárja, hogy emberelőnyben bármilyen taktika szerint játsszon. Mindenesetre érdekes lesz. Úgy gondolom, felcserélődhetnek az erőviszonyok, nem biztos, hogy az új szabályok kedveznek a szerbeknek, vagy a montenegróiaknak, de lehet, hogy az olaszoknak, vagy a spanyoloknak igen. Alex rosszkéz oldali kapásszélsőként annyit tesz hozzá, hogy valóban más lett a játék, felgyorsult, könnyebben helyzetbe kerülnek, de hamarabb el is fáradnak a mezőnyjátékosok. Ebben a szülőknek nem volt részük, így kevesebb tanáccsal tudják ellátni a fiúkat, mint általában. Talán arra is ők tudtak volna inkább válaszolni, hogy a külsőre teljesen különböző Kardos fivérek mennyire hasonlítanak egymásra a személyiségüket tekintve. Alex és Gergő ezt ugyanis fogós kérdésnek találta, bár abban egyetértettek, hogy ha nem is egyformák, de nagyon szeretik egymást. (Főoldali kép forrása: A Pólós Csaj)