Kopogtat a tudomány

Komoly erőnléti hiányosságok jellemzik az U20-as válogatottat, amelynek a világbajnoki szereplés szinte az ölébe hullott. A nemrég kinevezett Szalai László „sokkterápiával” próbált hatni a játékosokra; úgy talán van remény. Arra kevesebb, hogy az egyik legjobb futballista, Kalmár Zsolt is részt vegyen az vb-t megelőző összetartásokon.

UP-info Kedden kiderült, kemény csoportban kell helytállniuk az U20-as labdarúgóknak a május végén kezdődő korosztályos világbajnokságon. A továbbjutásért Észak-Korea, Brazília és Afrika (még nem ismert) bajnoka vár rájuk a 24 csapatos tornán.

Nincs könnyű dolga Szalai Lászlónak, aki nem olyan régen Mészöly Gézától vette át a 2014-es U19-es Európa-bajnokságon nagy pofonokba beleszaladó társaság irányítását. Az együttes ugyan kivívta a vb-részvételt, ám az Ausztriától elszenvedett 3-1-es vereség vagy a Portugáliától beszedett 6-1-es „gyomros" sem öregbíti a magyar futball hírnevét. – Bő fél évvel ezelőtt nagy pofont kapott a csapat, és amikor átvettem a vezetést, szembesítéssel kezdtem – idézi Szalai Lászlót a csakfoci.hu a szerdai sajtóbeszélgetésről. – Sok helyről sok kritika érte a srácokat, sok esetben joggal. Elmondtam nekik, hogy főleg az interneten folyamatosan gúny tárgyai, próbáltam picit sokkhatásként rájuk ömleszteni az egészet. Talán szokatlan volt, mert eddig mindenhol azt hallották, hogy milyen frankó körülöttük minden. Próbáltuk ezernyi adattal szemléltetni nekik, mit kellene megugrani. Kis túlzással ajándékba kapták ezt az U20-as világbajnokságot, mert más válogatottakkal ellentétben nekik egy meccset kellett megnyerni. Meg kellett értetni: nem biztos, hogy ott a helyünk, de ha már ott vagyunk, próbáljunk élni vele. Példákkal illusztrálta, hogy az erőnlétben mennyire komoly az elmaradás a nemzetközi élvonaltól. A srácok gerince és annak környéke szó szerint nem bírja az erősebb terhelést, amit Szalai inkább a mozgásszegény életmódot élő generációra vezet vissza, semmint az akadémiai képzés hiányosságaira. Hozzáteszi, nehéz egy szegmenst kiemelni, amikor a felelőst keressük. Probléma, hogy míg Gareth Bale vagy Arjen Robben 36-38 kilométer per órával képes száguldani, az U20-asok általuk mért meccsein két, 27 km/h feletti, sprintnek számító futást rögzítettek.

Bizakodásra ad okot, hogy a tíznapos spanyolországi edzőtáborban már javultak az eredmények, hála az új erőnléti edző, Klink Zoltán munkájának. Mindenki kapott egyéni feladatot, amit a játékosoknak a klubjukban is el kell végezniük. Ezt a többi korosztályos válogatottra is kiterjesztették. Erre szakmai csoport alakult a szövetségben. Az már kevésbé örvendetes, hogy a vezetőedző a felkészülés alatt várhatóan nem számíthat az egyik legjobbjára, Kalmár Zsoltra. A szövetség próbál egyezkedni a légiós német klubjával, a másodosztályú a RB Leipziggel, ám mondván, hogy Kalmár már felnőtt, semmilyen utánpótlás-eseményre nem kívánja elengedni. A hazai játékosokkal is kell egyeztetni, ám ott jobb a helyzet. Visszatérve a képzésre, nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban másfajta képzés indult az erőnléti szakembereknek. Szalai felidézte Sir Alex Ferguson egyik nyilatkozatát, amelyben arról beszélt:  akkor lett igazán jó a csapata, amikor beengedte a tudományt az öltözőbe. – Érzek ezen a téren változást, már van igény a tanulásra. Van persze gőgös edző is, aki úgy érzi, neki nem lehet mit tanítani, de a többség igényli, hogy fejlődjön. Ide lehet hozni négyezer német trénert, de nem ez a megoldás. A magyar futball gondjait tanult magyar edzők tudják megoldani. Azt kell elérni, hogy tökéletesen felkészített edzőink legyenek.