Európa élvonalában

A Sándor Károly Akadémia jelenleg a tizenhatodik legjobb műhely Európában, az élvonalba adott játékosok számával. Tamási Zsolt igazgató örül az eredménynek, de most már azt szeretné, ha ezek a labdarúgók nívósabb bajnokságokban (is) szerepelnének.

Nagy-Pál Tamás A svájci Nemzetközi Sporttudományi Központ (CIES) idén is elkészítette tanulmányát, amelynek alapján rangsorolta Európa legjobb akadémiáit. A sorrendet úgy állították fel, hogy megvizsgálták a kontinens 31 élvonalbeli bajnokság játékosainak számában a műhelyek részesedését. Ahhoz, hogy az adott akadémiáról kikerült labdarúgót számításba vegyék, legalább három szezont le kellett húznia egy-egy egyesületben 15 és 21 éves kora között.

Az élen nem történt meglepetés, továbbra is a holland Ajax uralja a kontinens utánpótlásképzését. Jelenleg hetvenhét olyan labdarúgó játszik Európában, aki az amszterdami műhelyen pallérozódott. A második helyre, nagyon kicsivel lemaradva, rögtön kelet-európai akadémia fért, a szerb Partizan Beograd, 74 focistával. Ezután jön jelentősebb hátránnyal a Barcelona és a világhírű La Masía 57 focistával. Itt jegyezzük meg, hogy a lista összeállításában azt nem súlyozták, hogy ezek a futballisták milyen erős csapatokban szerepelnek, vagyis Lionel Messi ugyanannyit ér, mint bármelyik Partizan-játékos. Ellenkező esetben gyaníthatóan a katalánok állnának előrébb. Térségünk műhelyei egyébként kimondottan jól szerepeltek, hiszen a Barca után a horvát Dinamo Zagreb, az ukrán Sahtar Donyeck és a horvát Hajduk Split következik és csak hetedik a Real Madrid. A nyolcadik helyen található az első portugál műhely, a Sporting, mely után ismét egy-egy szerb és cseh intézmény áll (Crvena Zvezda és a Sparta Praha). Ahogy azt az elmúlt években megszokhattuk, magyar műhely is áll jó pozícióban, ezúttal is a 2001-ben alapított Sándor Károly Akadémia (címlapfotó: Szegő Tibor), amely a tizenhatodik. Ehhez negyven játékost kellett adni az európai bajnokságoknak, éppen ugyanennyivel rendelkezik a francia Lyon vagy Kenneth Otigba csapata, a holland Heerenveen. Az MTK utánpótlása ráadásul olyan klubokat előzött meg, mint a Manchester United (18.), a Benfica (21.), a PSG (23.), a PSV (27.), az Arsenal (28.) vagy a legnagyobb meglepetésre csak a 32. helyen található Bayern München.

„Büszkék lehetünk erre az eredményre, még ha csak statisztikáról beszélünk is, amit nem feltétlenül tartok fontosnak – reagált az akadémia igazgatója, Tamási Zsolt, miután megtudta honlapunktól a CIES felmérésének eredményét. – Számolni ezt én soha nem szoktam, de pontosan tudjuk, ki hova, melyik bajnokságba és csapatba került. A képzés nálunk a felnőttcsapatban is folytatódik, de annak is követjük a pályafutását, aki elmegy tőlünk. Szép ez a tizenhatodik hely, a következő lépés most már az lesz, ha valamelyik nívós bajnokságban is lesz futballistánk.” A svájci intézet egyébként százas listát készített, melynek 75. helyére az Illés Akadémia, míg a 76.-ra a Puskás Ferenc Akadémia fért fel, 23-23 játékossal. A szombathelyi és a felcsúti utánpótlásközpont pozíciója csöppet sem lebecsülendő, hiszen csak utánuk következik a listán legmagasabban jegyzett olasz klub, az Internazionale, és messze mögöttük a spanyol Sevilla, a francia Nantes vagy a Lille. Az itthon legjelentősebbnek tartott műhelyek közül tehát csak a Magyar Futball Akadémia és a Vasas Kubala Akadémia hiányzik a listáról. A három intézmény jelenléte egyáltalán nem rossz eredmény, de Tamási Zsoltnak igaza van abban: még többet érne, ha ezeknek a játékosoknak akár csak a tíz százaléka nívósabb bajnokságban játszana.