Most a minimum a cél

A Carolina Moscheni, Lukács Ádám jégtánckettős két kvótát szerzett az országnak a következő évre. Bár 2016-ban mi leszünk a házigazdák, a magyar versenyzőknek megfelelő minimum technikai pontszámot el kell érniük, hogy indulhassanak. Az elmúlt években nagy űr keletkezett a sportágban, de a jelen már biztatóbb.

Pusztai Viola Carolina Moscheni és Lukács Ádám junior-világbajnokságon elért 9. helyének köszönhetően a 2016-os a magyarországi korosztályos vb-n két jégtáncpárost indíthatunk. De csak akkor, ha a versenyzők megszerzik a szükséges minimum technikai pontszámot. A kvóta – és a hazai rendezés – ugyanis nem jelent automatikus részvételt. Bálint Csabától, a pontozásos sportágak ágazati igazgatójától arról érdeklődtünk: miután a Moscheni, Lukács kettős a tallinni vb-n búcsúzott a junioréveitől, a jelenlegi utánpótlásban van-e két olyan jégtáncpáros, amelyik a nyomdokaikba léphet.

− A Jakucs Hanna, Illés Dániel és a Marton Villő, Daniel Szimkó duónak lehet esélye arra, hogy megszerezze az ISU által akkreditált versenyeken a kellő minimum technikai pontokat a rövidprogramban és a kűrben is. Előbbiek már korábban is szerepeltek, és értek el sikereket nemzetközi junior-versenyeken. Daniel nemrég jött hozzánk Ukrajnából, úgy tűnik, jó párost alkotnak Villővel, így nekik is adott a lehetőség. Hozzáteszem, ha kiharcolják a részvételt, olyan eredmény még nem várható tőlük, mint Ádáméktól. A tallinni junior-vébén csak egy magyar jégtánc kettős indulhatott, igaz, a Moscheni, Lukács páron kívül más nem is érte el a kellő technikai pontszámot. A műkorcsolyázó lányok közül viszont négyen is – Tóth Ivett, Medgyesi Fruzsina, Bátori Júlia és Havas Dorka −, de az előző évek eredményei alapján egy versenyző indulhatott. A szezonban nyújtott teljesítményét figyelembe véve a szövetség Tóth Ivettet nevezte. Miután ő a 28. helyen végzett, így a nevezhető létszám a magyarországi junior vb-re sem növekedhet. Az országok versenyszámonként ugyan automatikusan rendelkeznek egy-egy kvótával, de az még nem jelent biztos részvételt. A fajsúlyosabb kérdés az: van-e olyan versenyző, aki megszerzi a megfelelő minimum technikai pontokat mind a rövidprogramban, mind a kűrben, és indulhat a junior vb-n?

Érdekesség, hogy az ISU versenyeire való bíróküldést befolyásolja az elmúlt szezon sportolói részvétele a bajnokságok versenyszámaiban. Csak azokban a versenyszámokban van lehetőség bírót küldeni, ahol versenyzőt indított az ország. A bírók száma egyébként 13, amelyet az ISU sorsol ki a bíróküldésre jogosult országok közül, jóval a bajnokságok előtt. Egy-egy versenyszámban 9 bíró vehet részt a bírói panelben, őket a viadal előtt 30 perccel sorsolják.

Míg a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején női műkorcsolyában akár hárman is indulhattak a világversenyeken, a 2014-es budapesti felnőtt Eb-n nem volt magyar versenyző a mezőnyben. Idén a juniorkorú Tóth Ivett indult, aki elsőre tisztesen helytállt. Medgyesi Fruzsina téli EYOF-on elért kilencedik helye szintén biztató, és a fiúk között is bontogatja a szárnyait pár tehetség. A jelen tehát úgy tűnik fényesebb jövőt ígér, de mi történt az elmúlt években?

− Nehéz erre válaszolni. Valóban nagy űr keletkezett, amiben sok minden közrejátszott, például a BS leégése is. Azt gondolom, nem érdemes a múltat boncolgatni, mert abban nem találunk olyat, ami előre vinne. Persze, a múlt esetleges tévedéseiből tanulhatunk. Teljesen újra kell építeni a rendszert, s mindenekelőtt biztosítani a versenyzőknek a felkészülésükhöz megfelelő körülményeket a jégen, és azon kívül is. Létesítményben nem állunk annyira rosszul, hiszen a gyakorló jégcsarnokban csak a MOKSZ sportágainak a felkészülése zajlik. Bár azt sem mondanám, hogy ideális lenne a helyzet. A gyakorló jégcsarnok időbeosztása problémás, hiszen osztozni kell a jégidőn a short tracknek, a műkorcsolyának, a jégtáncnak és a szinkronkorcsolyánk. Eddig többé-kevésbé megtaláltuk a módját annak, hogyan jusson mindenki a megfelelőt közelítő jégidőhöz. De ha a különböző szakágak töretlenül fejlődnek – s remélem, az történik –, akkor szükség lesz még egy jégcsarnokra, kizárólagosan a MOKSZ sportágainak. A műkorcsolya, illetve a jégtánc anyagilag eléggé megterhelő. A jégidő, az edzők költsége, a versenyekre való utazás, a felszerelés, a kűrruha, a kiegészítő edzések (balett, nyújtás, tánc), a koreográfia elkészítése nem olcsó, s mire a gyermek eléri azt a teljesítményt, hogy bekerülhessen a szövetség kiemelt versenyzői programjába, sokat kell áldozniuk a szülőknek. A programnak köszönhetően az igazán tehetséges fiatalok költségeit részben, vagy akár egészében is a szövetség állja. 2016-ban egyébkén nem a magyarországi műkorcsolya- és jégtánc junior-világbajnokság lesz az egyetlen jeges esemény, amelynek otthont adunk: Budapesten rendezik a szinkronkorcsolyázók felnőtt-világbajnokságát.