Tananyag lesz a kézilabda?

Hatalmas munkába fogott három szervezet azért, hogy a kézilabda 2017-től bekerüljön a nemzeti alaptantervbe, így minden kisiskolás megismerkedhessen a sportággal. A feladatokról a sportági szövetség munkacsoportjának vezetője, Juhász István beszélt.

reb Ahogyan arról beszámoltunk, a Magyar Kézilabda Szövetség, a Magyar Diáksport Szövetség és a Testnevelési Egyetem együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a nemzeti alaptanterv (NAT) 2017-es felülvizsgálatakor bekerüljön abba a kézilabda.

„Túlzás nélkül mondhatom, hogy történelmi a lépés – jelzi a törekvés jelentőségét a „Kézilabda az iskolában”-program vezetője, a NAT-ba való bevezetést előkészítő MKSZ-es munkacsoport vezetője, Juhász István. – Ha sikerülne megvalósítani a tervünket, akkor az első négy osztályban adott óraszámban minden gyerek megismerkedne az életkorának leginkább megfelelő szivacskézilabdával. A sportágban meghatározó a teremigény, de a szivacskézit kisebb pályán, speciálisabb eszközökkel lehet játszani, így megfelelők lesznek az iskolai helyszínek is. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük, hatalmasat nőne a sportág bázisa, sokkal nagyobb létszámból építkezhetnénk.” A kézilabda jelenleg választható csapatsportág, ám ha kötelezővé válna, a tervek szerint 3200 intézményben nagyjából 6400 tanító foglalkozhatna a gyerekekkel. A testnevelő-tanárok már jelenleg is birtokában vannak a kicsik oktatásához szükséges modern tudásnak, hiszen a tanulmányaik során oktatják számukra a kézilabda alapjainak tanítását. Ahhoz azonban, hogy országszerte mindenütt foglalkozhassanak a gyerekekkel, az alsós tanítókat is át kellene képezni. Ők várhatóan harminc órás modul elvégzésével elkezdhetik oktatni a szivacskézilabdát, az ismeretek elmélyítését pedig később évi két továbbképzés segíthetné. Juhász azt vallja, hogy a 2013 óta működő, a következő tanévtől már nagyjából 120 iskolát érintő „Kézilabda az iskolában”-program remek tapasztalati tőkeként szolgál. A szakember szerint a rendszerben számos elemet tesztelhettek és tesztelhetnek, így amikor az alaptanterv felülvizsgálatakor a sportág a bekerülésre pályázik, konkrét gyakorlati eredményeket tehetnek le az asztalra. A kézilabdázók és a diáksportszövetség egyébként nagyjából másfél éve dolgozik együtt az alaptantervbe kerülésért, a Mocsai Lajos vezette Testnevelési Egyetem pedig néhány hónapja került képbe a megfelelő tudományos háttér megteremtőjeként. „A következő év február-márciusáig kell elkészíteni a kerettantervet, majd az azt követő évben történhetne meg a pedagógusok képzése. A későbbiekben aztán fontos lenne összehangolni a kézilabda- és a diáksport-szövetség versenyrendszerét, hogy a gyerekek számára minél nagyobb élmény legyen a kézilabdázás."