Csalódás a negyediken

Döntőbe várták magukat és mások őket, mégis csupán a negyedik hely jutott az U19-es fiú strandkézilabda-válogatottnak a spanyolországi Európa-bajnokságon. A rendezés elégtelenre, a színvonal a sportághoz képest jelesre vizsgázott Lloret de Marban.

reb A gyengébb felszereltségű iskolákból ismerős példa, hogy a jegyzőkönyvvezetőtől kérdezzük meg, ugyan, még hány perc van hátra. Tessék elképzelni, hogy az U19-es strandkézilabdázók Spanyolországban rendezett Európa-bajnokságán a vázolt módon tudhatták meg a szövetségi edzők is, hogy mennyi ideig tart még a mérkőzés... Nem vitatkozhatunk hát a negyedik helyen záró fiúegyüttes mesterének, Somogyi Péternek a kijelentésével, miszerint az öt közül – amelyen eddig járt – a mostani volt az leggyengébben szervezett kontinensviadal. Persze, jóval nagyobb problémái is akadtak a tavalyi U18-es Eb-ről címvédőként érkező magyar együttesnek, mint a látható időmérő hiánya. Vagy az, hogy a korábbiaktól eltérő módon kimaradt a középdöntő, ráadásul az elődöntőt az utolsó két csoportmeccs napján rendezték, nem pedig a döntővel-bronzmeccsel azonos napon. Nem segített, hogy szombaton két, hirtelen halálban elődőlő összecsapást követően kellett kiállni a fináléba jutásért zajló találkozóra... A legfőbb gond az volt, hogy a magyarok sokkal jobb szereplésről álmodtak. „Komoly csalódás a negyedik hely – mondja Somogyi. – Objektíven átgondolva persze az sem rossz eredmény, de többet akarunk kihozni az Európa-bajnokságból. A kommentátorok, az újságírók, a közönség és persze a szakemberek is a spanyolokat és minket vártak a döntőbe, aztán egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.” Ahogyan a „vert seregek" csatájában elszenvedett 2-0-s vereség is mutatja, Somogyi játékosainak nem sikerült felállniuk a padlóról, ráadásul a házigazdákat mégiscsak fűthette, hogy hazai pályán szerepelnek. A háttérhez hozzátartozik: a magyar edző szerint hátrányosan érintette őket és – teszi hozzá – minden ellenfelet, hogy két héttel korábban rendezték az Eb-t. Tihamér Zalánéknak is nagyjából öt hétvége jutott a felkészülésre, és a tavalyi négy helyett két tornán vehettek részt. A címvédő csapatból nyolc játékos maradt, és hiába tehetséges és ügyes a két újonnan érkező, még nem érett bele a strandkézilabdába. Somogyi emellett fontos tényezőként említi, hogy tavaly is esélyesként utaztak a kontinensviadalra, de korábban még nem látták, s ezúttal is favoritok voltak, viszont már jobban ismerték őket. „Csapatként nem tudtuk elviselni az esélyesség terhét” – teszi hozzá Somogyi. A szereplésért azért is kár, mert a korosztály búcsúzott az utánpótlástól, jövőre már a felnőttek között szerepelnek a játékosok. A szövetségi edző szerint pedig arra nem számíthatnak, hogy a teljes csapat ismét válogatott lesz. Azaz, néhányan utoljára bizonyíthattak világversenyen…

Az Európa-bajnokságon kilenc csapat indult, annak ellenére az eddigi legerősebbnek számított. Somogyi úgy véli, az első öt közül (Oroszország, Horvátország, Spanyolország, Törökország a másik négy rajtunk kívül) bárki megszerezhette volna az aranyérmet. Még kiforratlan sportágként nem kvalifikációs rendszer alapján lehetett kivívni a részvételt az Eb-re, elég volt nevezni.