Pozsonyi pontkirály (videóval)

Részegh Tamásnak még furcsa, hogy a szlovák U18-as jégkorong Extraliga pontkirályaként középpontba került, de jólesnek neki a gratulációk. A tizenhét éves csatár a következő idényt már biztosan nem Pozsonyban kezdi, a legvalószínűbb választásnak Csehország tűnik.

Pusztai Viola „Még furcsa, hogy ha látom magam az interneten vagy az újságban, sokszor elgondolkodom: tényleg én vagyok? – vallja be Részegh Tamás. A csíkszeredai jégkorongozó azután került reflektorfénybe, hogy ő lett a szlovák U18-as Extraliga alapszakaszának pontkirálya. A szezonban 56 találkozón 42 gólt lőtt és 62 gólpasszt osztott ki, annak lett a gyümölcse a Karol Fako-díj, amelyet ünnepélyes keretek között vehetett át az 1950-es, 60-as évek egyik legismertebb szlovák jégkorongozójától. − A kamerák és háromszáz ember engem nézett, nagyon izgultam. Aki ismer, a hangomon is hallotta. Egyre többet jelent a díj, nagy dolog, hogy ebben az elismerésben részesültem. Karol Fako a legjobbakat kívánta, és azt, hogy sikerüljön elérnem az övéinél is jobb eredményeket a válogatottban és az olimpián is. A Ruzinov Bratislava tizenhét éves csatára elmondta, a csapattársai nélkül nem lett volna képes a pontkirályi cím megszerzésére, amihez az is hozzájárult, hogy rengeteg időt töltött a jégen. A meccseken szinte kivétel nélkül ponttal zárt a második szezonjában. − Az első homlokegyenest ennek az ellenkezője volt. Nehezen illeszkedtem be, nem nyílok meg könnyen az embereknek. Meg a nyelv is nehéz volt, kezdetben angolul kommunikáltam, de négy-öt hónap után már a szlovákkal is próbálkoztam. Mostanra teljesen jól beszélem.

A következő idényben erre a tudására kevésbé lesz szükség, hiszen már eldöntötte, nem marad Szlovákiában. Pozsonyban nincs U20-as csapat, így mindenképpen váltania kell. Természetesen több klub is érdeklődött iránta: Csehországból a Chomutov és a Slavia Praha, míg Magyarországról az ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia. − Csehországban már jártam is próbajátékon, és pozitív visszajelzéseket kaptam. Ha valamelyik csapat leigazolna, biztosan azt választanám. Nem mindennap van ilyen lehetőség, ki kell használni. Magyarországról először az első szlovákiai szezonja után keresték meg, de akkor az edzője szerette volna, ha marad, és végül amellett döntött. Az viszont a céljai között szerepel, hogy a jövőben magára ölthesse a magyar címeres mezt. Miután azonban a román U18-as válogatottal két világbajnokságon is részt vett, erre négy évet biztosan várnia kell. − A magyar hoki magasabb színvonalat képvisel már az utánpótlásban is, mint a román, a felnőttekről meg ne is beszéljünk. Meg ugye a magyar válogatottság többet jelentene. Az erdélyi játékosok közül sokaknak megadatott, ezért nem tűnik lehetetlennek. Azért még odébb van. Leginkább azért szereti a hokit, mert olyan dolgokat is átélhet – sikert és kudarcot egyaránt −, amit az élet más területein nem. Különböző emberekkel találkozhat, és még híres is lehet. − Most engem is nagyon sokan ismerhettek meg, rengeteg gratulációt kaptam, ami nagyon jólesett, és még nincs vége. A győztes meccsek szokásait egyébként mindig megtartja, és minden harmad előtt imádkozik: „Abban hiszek, szokott segíteni”.