A sérüléseket látva a Győri Audi ETO KC női kézilabdaklubban utánpótlásreformot vezettek be. Kelecsényi Ernő elnök mondja el, hogy mostantól egy játékos csak egy bajnokságban szerepel. Róth Kálmán, a győri utánpótlás vezetője szerint a motiváció fenntartása is fontos.
reb/UP-info Már a szezon kezdetén rövid beszámoló jelent meg a Győri Audi ETO KC női kézilabdaklub honlapján arról, hogy változtattak a versenyrendszeren. Az elmúlt években bevált trend szerint egy játékos olykor párhuzamosan szerepelt a különböző bajnokságokban, így akár több mérkőzést is játszott egy héten (netán ugyanazon a napon, az egymás után rendezett ifjúsági és juniormeccsen). Szeptembertől azonban megreformálták a rendszert, részben azért, hogy felnőttcsapat tagjait sújtó, sorozatos sérüléseket látva, amennyire csak lehet, csökkentsék a veszélyeket.
gyor_juniorok
„Hosszú távon az utánpótlás megreformálása jelenthet előrelépést – kezdte Kelecsényi Ernő klubelnök a Kisalföldnek. – Júniusban az elnökség elfogadta azt a koncepciót, hogy egy játékos egy bajnokságban versenyez a szezonban, viszont egy korosztállyal eltoltuk, azaz a junior az NB I/B felnőtt-, az ifjúsági az NB I junior-, a serdülő A az NB I ifi-, a serdülő B pedig az országos serdülőbajnokságot játssza. Ami még lényeges: a hangsúly nem az eredményeken van, hanem az egyéni képzésen. A fiatal játékosok fejlődését is többször ellenőrzik az edzők. Olyan kézilabdázó nem léphet feljebb, aki nem éri el az előírt fejlődési szintet. Bízunk benne, hogy ezeknek a döntéseknek rövid és hosszú távon is meglesz az eredményük.”
A győri utánpótlás vezetője, Róth Kálmán elmondta, a minőségi munkára és az egyéni képzésre helyezik a hangsúlyt, ezért a serdülőkorosztálytól felfele egy-egy csoportban legfeljebb 18 játékos készül együtt. Ha hozzátesszük, hogy ebből jellemzően három kapus, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az edzőknek lesz tere és ideje mindenkire figyelni.
„A meccsek számát azért is csökkentettük, mert így több idő jut a regenerációra, és motiváltabbak lesznek a játékosok. Korábban úgy tapasztaltuk, hogy a sorozatos szereplésbe kissé belefásultak, a heti egy mérkőzésen azonban mindenki a maximumot adhatja ki magából."
A szakember hozzátette, a szemében sosem a fiatalkori eredményesség jelöli ki, sikeres-e az adott utánpótlás-nevelő műhely, sokkal inkább, hogy később hány játékost tud adni a saját felnőttcsapatának és persze a magyar kézilabdának.
Igaz, a nagyjából 1100 lánnyal dolgozó egyesület minden kritérium szerint sikeres. Rendre jól szerepelnek a korosztályos bajnokságokban, ráadásul kevés olyan élvonalbeli csapat van, amelyikben ne játszana győri nevelésű kézilabdázó. Ráadásul a Bajnokok Ligája-győzelemre törő felnőttek között is találhatunk saját nevelésű játékost.
