Le a szombreróval!

Valkusz Máté élete egyik legnagyobb versenyét nyerte meg Meridában, és elérte a kitűzött célját: bekerült a top tízbe a junior-világranglistán. Piros Zsombornak a száz közé kerülés meg sem fordult a fejében, de edző édesapjával együtt nagyon örül a sikernek.

Pusztai Viola Valkusz Máté a meridai egyes kategóriás junior ITF-versenyen elért sikere révén nemcsak a győzelemért járó kupával gazdagodott, de hőn áhított Top 10-es juniorranglista-helyezést is elérte. A tizenhét éves teniszező – aki előtt magyarként csupán a későbbi Davis-kupa válogatott Markovits László tudott nyerni 1988-ban – a verseny első kiemeltjeként jutott el a döntőig, amelyben nagy riválisa, a tizenharmadik helyen rangsorolt, észt Kenneth Raisma ellen 6-4, 6-2-re nyert.

– Pályafutásom legnagyobb versenyei közé tartozott a mexikói – mondja Valkusz. – Ugyanolyan erős volt, mint az oszakai viadal, amelyen döntőt játszottam, illetve a kanadai, amelyet megnyertem. Azon korábban valóban nagyobb nevek diadalmaskodtak. A döntőbe vezető út nem volt egyszerű, hiszen a nyolc, majd a négy között is kiélezett csatát vívott. Az első, megnyert szett után a másodikban mindkét meccsen visszaesett a játéka. – Elsősorban a tenyeres ütéseim nem jöttek be. Az ellenfeleim meg minden mindegy alapon játszottak, nem volt veszíteni valójuk. A döntő szettben jobban akartam a győzelmet, koncentráltam, ők pedig a nyomás alatt megtörtek. Külső tényező is befolyásolta a teljesítményét: a nézők kérésére Máté meccseit késő estére tették a szervezők, és a villanyfényben a salaktól koszossá váló labdát nehezen látta. A győzelme után készült képek tanúsága szerint valóban nagy népszerűségnek örvendett a mexikóiak körében, akik egy-egy meccsét öt-hatszázan is megnézték. Az éremátadás utáni televíziós nyilatkozatok és a fotózás után még nem kezdhetett önfeledt ünneplésbe, hiszen a német Louis Wessels-szel az oldalán várt rá a páros döntője. Bár szoros meccset játszottak a Piotr Matoszewski, Kacper Żuk kettőssel, a magyar fiú úgy érzi, az az ellenfélnek állt, s nem is tudja, hogyan nyerték az első szettet 6-4-re. A második már a lengyeleké lett 6-2-re, s végül szuper tájbrékben (10-7) hódították el az elsőséget. Nemcsak Valkusz Máté remekelt Mexikóban, hanem a tizenhat éves Piros Zsombor is. A mexikóvárosi A kategóriás versenyen az elődöntőig menetelt, és azzal a junior-világranglistán a 209. helyről a 104.-re lépett előre, azóta pedig már a Top 100-ban van.

– Bíztunk abban, hogy ha egész évben sokat és jól dolgozik az edzéseken, és a versenyeken sikerül egy-egy kiugró eredményt elérni, akkor megközelíti a ranglista top százötven-kétszázat – mondja édesapja, Piros Attila, aki egyben az edzője is. − Top százon belüli helyezést nem fogalmaztunk meg, de nagy öröm, hogy sikerült. A rangos tengerentúli viadalon − a többihez hasonlóan – az volt a cél, hogy az edzésen gyakorolt feladatok technikai, illetve mentális részeit megvalósítsa, illetve az előző versenyek tapasztalatait kamatoztatva, megnyerje a soron következő mérkőzését. – A kategóriás versenyen az elődöntőbe jutás az idősebb játékosoknak sem könnyű, hiszen a jó eredmény rengeteg tényezőn múlik. Ezért mindenképpen meglepetés, hogy Zsombor eljutott odáig. Hogy minek köszönheti a sikert? Talán a hite, a kitartása és akaratereje az, amiért fel tudja venni a versenyt az idősebbekkel. Piros a két rangos amerikai versenyen már nem indult, Valkusz pedig kihagyta az Eddie Herrt, hogy a hétfőn kezdődő A kategóriás Orange Bowl-ra minél jobban felkészülhessen.