Tüske-palota

A hazai vizes sportágak képviselőinek jelenlétében, a Jövő bajnokai-úszóprogram aktuális felmérőjével egybekötve átadták a Tüskecsarnok mellett épült Tüske-uszodát. Az új létesítmény várhatóan az úszók egyik kiemelt bázisa lesz.

reb „Nem vagyok hozzászokva a vörös szőnyeghez” – reagált viccesen a mindig jókedélyű Kozma Dominik Czene Attilának, amikor a Tüske-uszoda bejárata előtt találkoztak. Pedig a kívülről is láthatóan szép, és belül is tetszetős új létesítményhez illik az elegancia.

A hivatalos megnyitón egyébként néhány pillanatig úgy érezhettük magunkat, mintha a Császár-Komjádi Uszodába léptünk volna: emitt vízilabdás klasszisok sora gyűlt össze – a teljesség igénye nélkül dr. Kemény Dénes szövetségi elnök, Benedek Tibor szövetségi kapitány, idősebb Szívós István utánpótlás-igazgató, az olimpiai bajnok Faragó Tamás, a világbajnok Kásás Zoltán és még sorolhatnánk –, míg a másik oldalon az úszószövetség teljes vezérkara, illetve a jelen klasszisai – Risztov Éva, Jakabos Zsuzsanna, a már említett Kozma Domonik – meg persze jeles szakemberek jelentek meg. A déja vu persze tényleg csak pillanatokig tarthatott, hiszen a legendás Csaszi talán fénykorában, a nagyjából negyven évvel ezelőtti átadása után sem nézett ki annyira csillogóan, mint a Tüske-csarnok mellett megépült uszoda. A 3,2 milliárd forint állami támogatásból „felhúzott” létesítmény csillogó, szép, modern – minden igényt kielégítő, ahogyan többen is fogalmaztak. „Ez most a magyar úszósport legszebb munkaruhája. Az ünnepi öltözék a Dagály lesz” – jelezte véleményét szemléletes hasonlattal Kiss László szövetségi kapitány. A nagy médianyilvánosság mellett tartott uszodabejáráson aztán láthatóvá vált, miért is 21. századiak a körülmények: gyönyörű 50 méteres medence mellett 25 méteres, állítható medencefenékkel bíró bemelegítő- és tanmedence épült, ezer fős lelátó biztosítja a szurkolók jelenlétét, tornatermet alakítottak ki, s a legújabb rekreációs eszközök segítik a sportolók regenerációját. Hargitay András utánpótlás-kapitány éppen a vákuumszerkezet beüzemelésén dolgozott, amikor „mikrofonvégre” kaptuk. „Olyan környezet ez, ahova bármelyik szülő szívesen hozza úszni a gyermekét. Gyakorlatilag nincs az a vízfelület, amelyet nem tudnánk megtölteni, de óriási lépés, hogy ilyen szép uszoda nyitotta meg a kapuit. Stílusos, hogy a Jövő bajnokai-program aktuális felmérőjével avatjuk fel.” Kétségtelen, nemcsak stílusos, de látványos is volt, ahogy több száz, sárga szerelésbe öltözött gyerek egyszerre ugrott a vízbe, majd szelte a habokat a felmérő kezdete előtt. „Az a cél, hogy a különböző válogatottkeretek tagjai úszhassanak itt, legyen szó a felnőttekről vagy a Héraklész-program fiataljairól” – mondja immár Sass Katalin szakfelügyelő, akinek a szavaiból arra következtethetünk, elsősorban úszóbázis lesz a Tüske-uszoda. Ezt szolgálja az üzembe helyezett kamerarendszer: ennek segítségével már edzés közben, azonnal visszanézhetőek a felvételek (ez azonban nem egyenlő a mozgáselemző szoftverrel, olyan még nincs). Mondani sem kell, az országban másutt nem található hasonló, világszínvonalú technikai felszereltség.

A Tüskecsarnokot 1993-ban kezdték építeni, ám a beruházás 1996-ban leállt. A kormány 2012-ben döntött arról, hogy a félbemaradt építkezést folytatni kell, majd egy évvel később határozott az uszoda megépítéséről. A teljes beruházás az uszodával együtt több mint 9 milliárd forintba került. (MTI)