Ulánbátori örömkönnyek

Németh Zsanett, az UTE 75 kg-os súlycsoportban olimpiai kvótát szerző birkózója szerint az volt a siker titka, hogy a második kvalifikációs versenyen végig koncentráltan versenyzett.

Lakner Gábor Németh Zsanett, az UTE 75 kg-ban versenyző, 22 éves birkózója az olimpiai kvalifikációs versenyek előtt egyértelműen a kvótaszerzést tűzte ki célul. Az első, a vajdasági Nagybecskereken megrendezett európai viadal előtt elmondta, mindent megtesz, hogy ne kelljen elutaznia Ulánbátorba, az egy héttel későbbi világkvalifikációs versenyre. Első nekifutásra nem járt sikerrel, így muszáj volt útra kelnie Mongólia fővárosába. „Nagybecskereken olyan ellenféllel kezdtem, akivel nem szerettem volna. A német Selmaier régi riválisom, és ezúttal nem bírtam vele. Fejben nem hangolódtam rá a mérkőzésre, amiatt veszítettem. Nem szeretném a vezetőbíróra fogni a vereséget, de a mérkőzés után még az ellenfelem is megjegyezte, hogy érdekes felfogásban bíráskodott…”

Ulánbátorban egy ideig az is kérdéses volt, lesz-e verseny, hiszen homokvihar miatt lezárták a mongol főváros repterét. Több csapat mellett a nemzetközi szövetség informatikai csoportja sem érkezett meg időben, de a második napra – amikor a nők léptek szőnyegre – már teljesen helyreállt a rend. „Mi jóval előbb megérkeztünk, hogy ne legyen gond az akklimatizációval, így a felkészülésünket nem befolyásolta a homokvihar. Az első napon a kötöttfogású fiúk még küzdöttek a sorsolással és a mérlegeléssel, de mire mi következtünk, minden flottul működött.” Zsanett jó sorsolást kapott, nem kellett selejtezőt vívnia, és két győztes mérkőzéssel megszerezhette a kvótát. Amelyet aztán a tajpeji Huj-Cu Csang és régi jó ismerőse, a német Anna Schell legyőzésével ki is harcolt. „Bár jobb eredményeim voltak a tajpeji lánynál, őt is komolyan vettem, hiszen birkózásban nincs előre megnyert mérkőzés. Amikor szemben álltunk egymással, megnyugodtam, hiszen fizikailag jóval erősebb voltam nála, és ezt érvényre is tudtam juttatni. Schell nagyon készült ellenem, szeretett volna visszavágni az U23-as Eb-döntőben elszenvedett vereségért, de ezúttal is felülmúltam. Ugyan nem nyolc-nullra nyertem, de azért a négy-egy is fölényes győzelemnek számít. Ezúttal végig koncentráltan birkóztam, és elbírtam a nyomást is, annak volt köszönhető a siker.”

A mérkőzés után Zsanett örömkönnyekben tört ki a szőnyegen, hiszen megvalósította nagy álmát: eljutott az olimpiára. Ugyan a kvótát az országnak szerezte, de biztosra vehető, hogy ő indul a 75 kg-os súlycsoportban. „Húsz másodperccel a mérkőzés vége előtt felnéztem az órára, és mire feleszméltem, már le is pörgött a hátralévő idő. Hihetetlenül boldog voltam, de kellett néhány nap, amíg felfogtam, hogy tényleg megvan a kvóta. Azóta több százan gratuláltak, már nem is tudom követni, mennyien köszöntöttek. A családommal még nem is volt időm találkozni, de velük is megünnepeljük a sikert.” A 22 éves birkózó a kvótaszerzés jutalmául három hétig pihen, aztán megkezdi a felkészülést az olimpiára. „A munka nagy részét már elvégeztük, fizikailag készen állok a versenyre, de a technikámon van még mit javítanom. Az olimpián, ha reálisan nézem az ellenfeleket, lesz két-három olyan birkózó, aki jobb nálam, és nem biztos, hogy le tudom győzni őket. Jó sorsolással és hatalmas bravúrral a döntő sem elképzelhetetlen, de a legfőbb célom, hogy jól birkózzak, és az első ötben végezzek. (A birkózásban két ötödik helyezettet hirdetnek – A szerk.). Lesznek olyan ellenfeleim is, akiknél jobb eredményeim vannak, mint például az egyiptomi vagy a kolumbiai lány... De azoknak is nekimegyek, akik eddig nálam jobb eredményeket értek el.” A küldetés nem lehetetlen. Bravúr azonban kell hozzá.