A szupersztár kézjegye

Max Verstappen. A névre vasárnap óta már nemcsak a Forma–1 hívei kapják fel a fejüket, hanem az utca embere is elismerően bólogat: „Igen, igen, az a fiatal srác, aki most futamot nyert.” Tette azt a száguldó cirkusz történetének legfiatalabbjaként, mindössze tizennyolc évesen.

Majer Dániel Helmut Marko, a Red Bull utánpótlásprogramjának a főnöke nem bolond. Nem minden húzása jött be az évek során, de azt eddig is bizonyította, hogy jó szeme van. Ezért nem értettem a többi versenyző aggodalmát, amely Max Verstappen tavalyi Forma–1-es bemutatkozását kísérte. Hamar lecsendesedtek, miután a fiút az első versenyén csak a motor hibája akadályozta meg, a másodikon viszont már semmi nem állt az útjába, hogy a sportág legfiatalabb pontszerzőjévé váljon. Ahogy teltek a hónapok, mindenki egyre nagyobb meggyőződéssel állította, hogy a jövőbeli szupersztár szárnypróbálgatásait látjuk. Az a kérlelhetetlen nyugalom és magabiztosság, amellyel futamról futamra versenyzett, jó néhányszor rögvest az év előzésének titulált manővereket bemutatva, csak az igazán nagyokat jellemezte pályafutásuk korai szakaszában. Michael Schumacher az időmérőn 7. helyre kvalifikált a számára ismeretlen, addig sem az újoncok játszótereként híressé váló spái versenypályán, Sebastian Vettel és Kimi Räikkönen egyaránt pontot szerzett, Lewis Hamilton dobogón végzett. Csak hogy a sportág pár eddigi világbajnokának első versenyeit idézzem. Innen nézve nem szenzáció a holland szereplése, az említett világbajnokok legkésőbb a második idényükben az első győzelmüket is megszerezték, leszámítva Räikkönent, akinek aharmadik szezonjában sikerült. Igen ám, de közülük a legfiatalabb, Vettel is huszonegy elmúlt már az első siker idején... Verstappen ezzel szemben alig több mint tizennyolc, de a futamgyőzelmével egyértelműen letette a kézjegyét.

Szeretném előre leszögezni, nem vagyok jós, de ha ebből a gyerekből nem lesz előbb-utóbb világbajnok, bárki bármit kérhet. Persze, ezt a Forma–1-ben dolgozó szakemberek már előttem is számtalanszor kijelentették, mostanra pedig szinte a napnál is világosabbá vált. Amit Max Verstappen első Red Bullnál töltött versenyhétvégéje alatt produkált, az minden nemében a sportág legnagyobb versenyzőire emlékeztetett. Számára ismeretlen autóval az első perctől felvette a kesztyűt jóval tapasztaltabb, háromszoros futamgyőztes csapattársával, nem egyszer gyorsabbnak bizonyulva nála az edzéseken. Jóllehet, a futamgyőzelméhez az is kellett, hogy a két Mercedes az első körben kiüsse egymást, valamint, hogy a másik energiaitalos, Ricciardo taktikáját kissé benézze a csapat, ez azonban mit sem von le a fiatal holland érdemeiből. Tizennyolc évesen hosszú körökön át Kimi Räikkönennel a sarkában lihegve gumit spórolni, de közben gyorsan és hibátlanul vezetni, az esetleges első győzelem gondolatától nem kizökkenni, no, ez az, amire ebben a korban nagyon kevesen képesek, illetve hát, eddig konkrétan senki. A Red Bull mesteri húzása tehát bejött, évekre magukhoz láncolták a jövő világbajnokát és elindították a vetteli úton. Verstappen pedig csak ennyit mondott élete első győzelme után: „Kiélvezzük a sikert az este folyamán, utána viszont dolgozunk tovább.”