Egér a szívekbe úszta magát

Tizennégy évesen már olimpiai bajnoki címet szerzett Egerszegi Krisztina, aki 22 esztendősen vissza is vonult az úszástól, addig azonban mindent megnyert a medencében és a parton. A hazai sportélet kedves és egyöntetűen szeretett alakja a vasárnapi retrórovatunk aktuális szereplője.

reb „Gyere Egérke, gyere kicsi lány” – Vitray Tamás legendás közvetítésének szavai azoknak is a fülében csenghetnek, akik még nem is éltek 1988-ban, amikor a mindössze 14 éves Egerszegi Krisztina 200 m háton leiskolázta az NDK-s doppinglabor két „csúcstermékét”, a két legnagyobb riválisnak számító Katrin Zimmermannt és Cornelia Sirchet a szöuli olimpián.

Egerszegi a 100 m háton szerzett ezüst lendületével tempózott a hosszabb hátúszótávon, a kedvenc számban, amelyben még kétszer nyert ötkarikás játékokon. No, de haladjunk sorrendben! Egerszegi hat-hét évesen lett a Bp. Spartacus igazolt sportolója, az alapokat Kiss Miklós tanította meg neki, ám különleges tehetségével, páratlan vízfekvésével gyorsan felhívta magára a figyelmet, és hamar Turi Györgyhöz, illetve Kiss Lászlóhoz került. Már 11-12 évesen külföldi, kubai edzőtáborokban járt, s a versenyeredmények is gyorsan érkeztek: 1985-ben megszerezte az úttörő-korosztály bajnoki címét a hátúszószámokban, 1986-ban pedig már négy utánpótlás-korosztály, plusz a felnőtt hazai versengésén indult. A bukaresti ifjúsági Barátság Versenyen két-két arany- és ezüstérmet szerzett. Egy évvel a nagy szöuli diadalmenet előtt idehaza négy egyéni számban lett felnőttbajnok. A strasbourgi kontinensviadalon már megmutatta, mire lehet képes, hiszen 13 évesen ötödik lett 100, negyedik pedig 200 m háton.

Vasárnapi retrórovatunkban egy-egy, sportága szabályai szerint utánpótláskorú sportoló felnőttek között elért, kiugró teljesítményét idézzük fel. Ez az egyetlen rendezőelv, külföldi és hazai sportoló egyaránt szerepel a sorozatban.

Az olimpiai remeklés „felvezetéseként” a szokásos hátúszószámok mellett 200 m vegyesen is aranyérmes lett az amersfoorti ifjúsági Európa-bajnokságon. S akkor következett a minden magyar sportkedvelőnek örökké emlékezetes Egérke-mutatvány.

A vézna, 45 kilós lány már 100 m háton is meglepetésre érintette meg a falat másodikként, 200 m-en pedig varázsolt. Kezdetben a NDK-s riválisoktól némileg leszakadva haladt, majd a 150 m-es forduló előtt kecses tempóival előnyre tett szert, és az utolsó hosszon már magabiztosan vezetett. A magyar küldöttség legfiatalabb tagjaként utazott a játékokra, s a hazai sporttörténelem legifjabb olimpiai bajnoka lett Dél-Korea fővárosában. Elképesztő szeretet övezte őt a hazatértekor, és vette körül egészen a pályafutása végéig. Hiszen a java még csak ezután következett. A következő évben, 1989-ben hét érmet szerzett a leedsi ifjúsági Európa-bajnokságon (közte négy aranyérmet a hát- és vegyesszámokban), majd a bonni felnőtt kontinensbajnokságon gyűjtött be – betegen – három ezüstöt. 1991-ben mindkét hátúszószámban győzött a perth-i világbajnokságon, amellyel a magyar úszósport első női vb-győzelmeit szerezte meg. Ugyanabban az esztendőben az athéni Eb-n 100 és 200 m háton, illetve 400 m vegyesen is a dobogó legmagasabb fokára állhatott. A két hátúszószámban világcsúcsot tempózott. Sokan megjegyezték, hogy Egerszegi csak itt, Athénban úszott világrekordot: ez szinte természetes, ha belegondolunk abba, hogy korszakos időket ért el, a 200 m hát 2:06,62-es csúcsa 17 évig élt (2008. február 16-án Kirsty Coventry adta végül át a múltnak). Sorozatban negyedszer is az év női sportolója lett, az olasz La Gazzetta dello Sport pedig a világ második legjobb női sportolójának választotta.

A barcelonai olimpián megkapta a Krisztina királynő nevet, hiszen 400 m vegyesen országos csúccsal, míg a két hátúszószámban olimpiai rekorddal győzött, s a játékok legtöbb aranyérmet szerző női sportolója lett. Az olasz sportnapilag immár a világ legjobb női sportolójának választotta meg. Az 1993-as sheffieldi Eb-n négy számban győzött, s rá egy évre, a római vb után tán vissza is vonult volna, ha 200 m háton nem győzik le. Kínai riválisa azonban beelőzött, Egerszegi viszont a csúcson akarta abbahagyni, ezért folytatta. Az 1995-ös bécsi Eb-n 200 m háton és 400 m vegyesen győzött. Az atlantai olimpián az előző év Eb rossz tapasztalatai miatt nem vállalta a 100 m hátat (noha a vegyes váltóban úszott idejével diadalmaskodott volna), 400 m vegyesen viszont bronzérmes lett. A 200 m hát fináléjában aztán az egész játékok legsimább győzelmeinek egyikét aratta, több mint négy másodperces fórral ért a falhoz. Azzal a tudattal tempózott az ő kívülről végtelenül könnyednek tűnő, elegáns stílusában, hogy többé nem száll vízbe edzésen és versenyen. Csupán 22 évesen vonult vissza, pedig vélhetően még évekig a legjobb lehetett volna a világon, ám ő addig bírta a vizes világ monotóniáját. Az atlantai sajtótájékoztatón elmondta: szeretné megismerni végre a hétköznapok való világát, mert másfél évtizeden keresztül abból szinte semmi nem jutott el hozzá. Szinte minden elismerést begyűjtött, könyvet és filmet készítettek róla, ám ahogy a sportpálya futása alatt nehezen kezelte a népszerűséget és a sajtófigyelmet, a befejezés után szinte teljesen elvonult a nyilvánosságtól. Kerüli a rivaldafényt, de az uszodákban találkozni vele, hiszen a nagyobbik fia, Bálint is úszik. Sorozatunk korábbi részei: Tara Lipinski Marjorie Gestring Lőrincz Tamás Nadia Comăneci