Kercsó zöld-fehérben

Kercsó Árpád újabb nagy fába vágta a fejszéjét: a Ferencváros jégkorong-utánpótlásának a felvirágoztatását tűzte ki célként. És nem elégszik meg akármilyen eredményekkel.

Pusztai Viola „Aki engem ismer, az tudja, hogy nem elégszem meg helyezésekkel, az első két hely valamelyike a cél” – márpedig aki jártas a jégkorongban, az pontosan ismeri Kercsó Árpádot. Meg a munkásságát is, hiszen ki ne tudná, ő építette fel Dunaújváros legendás, ötszörös bajnokcsapatát, szakmai vezetőként hét évig irányította az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémiát, és ő indította el útjára azt a felnőttválogatottat, amely végül Szapporóban felért a csúcsra, pontosabban feljutott az A csoportba. Nos, ahogy Hudák Gábor, az FTC jégkorong-szakosztályának szakmai igazgatója megfogalmazta a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón: Kercsó Árpád szakmai tudása és elhivatottsága garanciát jelent arra, hogy új alapokra helyezzék a 25 bajnoki címmel és 13 Magyar Kupa-győzelemmel a máig legeredményesebb hazai hokiklub utánpótlás-nevelését. Merthogy a Mester szíve mostantól nemcsak a távolból dobog a zöld-fehérekért, hanem utánpótlás-szakmai igazgatóként magára is ölti a gyerekkora óta szeretett klub színeit.

– Nem kellett azon gondolkodnom, hogy elfogadjam a Ferencváros megkeresését. Mindig is reménykedtem, hogy egyszer a zöld-fehérek sikereiért dolgozhatom, hiszen gyerekként rendszeresen hallgattam a labdarúgó- és a jégkorongcsapat mérkőzéseit rádión, és az is előfordult, hogy több száz kilométert utaztam, hogy élőben láthassam a meccseket. Az élet nagy ajándékaként fogom fel a lehetőséget, tisztában vagyok vele, hogy gyakorlatilag a nulláról kell építkezni, de ez csak hajt előre. Nem tudom, hogy egy vagy két év alatt sikerül elérni a célokat, azaz, hogy a Ferencváros meghatározó csapat legyen az utánpótlás-bajnokságokban. Azt akarom, hogy minél hamarabb. Mint ismert, Kercsó bárhová ment edzőnek, a tanítványai közül rendszerint többen is követték. Amikor Zalaegerszegen kezdett dolgozni, akkor például a most már a felnőttválogatott oszlopos tagjának számító, a svéd élvonalban szereplő Galló Vilmos vagy a Fehérvár EBEL-csapatában is szóhoz jutó Szabó Krisztián is utánament, hogy csak két ismertebb nevet említsünk. Felvetődik tehát a kérdés, most is lesznek-e olyanok, akik a „kedvéért” a Ferencvárosba igazolnak? – Való igaz, bárhol dolgoztam, a szülők megkérdezték, hozhatják-e hozzám a gyereket. Én azonban soha nem mentem oda senkihez, hogy gyere, erősítsd a csapatot, és ez most sem lesz másképpen. Ha jön, és azt látom a gyerek szemében, hogy akar jégkorongozni, velem dolgozni, akkor természetesen szívesen fogadom. Bár a munkát a Ferencváros utánpótlás-játékosainak felmérésével valószínűleg csak a jövő héten kezdi, már arra is van terve, mi történik, ha valóban megnőne a szakosztály létszáma. Nos, akkor indítanának B csapatot, merthogy azt az első szülői értekezleten is nyomatékosítani akarja, hogy mindenki megkapja a bizonyítási lehetőséget, senkit sem akarnak elküldeni, aki eddig zöld-fehér színekben jégkorongozott. Azt, hogy a Ferencvárosban komolyan gondolják a régi nagy sikerek felélesztését, azt Kercsó szerződtetése mellett jól jelzi, hogy az infrastruktúrát is megújítják. Az U16-os bajnokság B, az U14-es bajnokság I. csoportjában valamint az előkészítő, mini és szupermini korosztályban szereplő csapatok ugyanis jelenleg kisméretű pályán edzenek, a következő szezontól azonban már birtokba vehetik a TAO, a klub és a IX. kerületi önkormányzat támogatásával épülő, nagyméretű sátras pályát. Sőt, várhatóan a létesítményfejlesztés első ütemében felépül a népligeti sporttelepen a jégcsarnok is, amelyre a Ferencváros jégkorong-szakosztálya ötven éve vár.