Keti a nagycsapatban

A vagány helyett ezúttal némileg visszafogottabb Klujber Katrint láthattak a szakemberek a felnőtt kézilabda-válogatottban, ám a kétnapos összetartás végére valamelyest feloldódott a Dunaújvárosi Kohász 17 éves jobbszélsője.

reb Több újoncot is avatott a fiatal, utánpótláskorú kézilabdázókkal érzékelhetően hosszú távon tervező Kim Rasmussen felnőtt női szövetségi kapitány. A dán szakember filozófiáját ismerve nem meglepő módon keretbe invitálta a Dunaújvárosi Kohász már az első csapatban is alapemberként számításba vett balkezes szélsőjét, a 17 éves Klujber Katrint.

„Azért én meglepődtem, nem most vártam a meghívót – jegyzi meg, s persze nem arra utal, hogy korábban látta volna magát a felnőttek között. – Azt hittem, még nem mostanában vesz számításba a kapitány, így persze nagyon örültem, hogy mégis a válogatottal edzhettem.” A pályán és azon kívül egyaránt laza, vagány lány ezúttal a megszokottnál idegesebben készülődött a négy edzésre és az MTK elleni edzőmérkőzésre. „Nem jellemző rám, hogy feszült vagyok, most viszont izgultam, amikor vasárnap este megérkeztem a csapathoz. Hál’ Istennek, úgy érzem, a lányok befogadtak, beszélgettek velem, az edzéseken pedig segítőkészek voltak. Az elsősorban a védekezéssel foglalkozó gyakorlásokon talán nem vittem be olyan labdákat, amit a klubcsapatban megtettem volna, s többször gondolkoztam el azon, ez vagy az sikerül-e, vagy sem. Összességben azt érzem, többet tudok, mint amit a keddi edzőmérkőzésen mutattam, de remélem, nem játszottam el annak a lehetőségét, hogy később is számítsanak rám.” A különleges megoldásokra képes bal kéz tulajdonosának valamelyest segített, hogy Rasmussen mellett Siti Beáta dolgozik. A korábbi világklasszis játékos a nyáron az ifjúsági válogatottban, Hajdu János szövetségi edző segítőjeként tevékenykedett, így jól ismeri a Keti becenéven ismert kézilabdázót „Azt mondta, nagyon jól dolgoztam. Kim Rasmussen még az edzések előtt beszélgetett velem, és bátorított, hogy semmi okom izgulni. Az összetartás végén külön már nem váltottunk szót, de közösen, mindannyiunknak úgy összegzett, hogy elégedett a látottakkal.”