Folytassa, tao!

A sportági vezetők egyöntetűen üdvözlik, hogy Brüsszel engedélyezte a taorendszer meghosszabbítását, a szisztéma így 2017 helyett 2023-ig él. A jelenlegi vívmányok megtartása mellett a szakemberek fontosnak tartják a fejlesztést, a minőségi utánpótlás-nevelést és a nemzetközi eredményesség elérését. Közben felkészül a röplabda, amely szinte biztosan még az idén a támogatottak körébe kerül.

Munkatársainktól Péntek óta ünnepelhet az öt plusz egy csapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda – és most már a röplabda is), akkor jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy Brüsszel engedélyének köszönhetően további hat éven keresztül változatlan formában működhet a társaságiadókedvezmény-rendszer, vagyis a taoszisztéma. A 24.hu nemrég készített összegzése szerint a 2011-től 2016-ig terjedő időszakban a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong és a vízilabda összesen 415 milliárd forint forráshoz jutott. Nem csoda hát, ha Sárfalvi Péter, a tárca nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az Európai Unió döntésének köszönhetően újabb hat évre garantált az utánpótlás-nevelés, a létesítményfejlesztés és a szabadidősport támogatása.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár sem fukarkodott a dicsérő szavakkal: a bejelentés miatt ünnepnapnak nevezte a pénteket. „Szinte minden konferencián elmondtam, a taorendszer legnagyobb előnye, hogy létezik, így természetesen nagyon örülünk a folytatásának – jegyzi meg érdeklődésünkre Bodnár Péter, a kosárlabda-szövetség főtitkára. – Az indulásakor a tao az utolsó pillanatban érkezett segítség volt, most pedig már óriási felelősség, hogy hat év előkészítés és tömegesítés után mindent megtegyünk a minőség nevelésért, illetve a nemzetközi eredményesség eléréséért.” A szakember szerint sok méltatlan támadás érte a taorendszert, ám szerinte nincs még egy ennyire szigorúan ellenőrzött szisztéma, amely ráadásul átláthatóan működik. Két évvel korábban Bodnár hosszabb cikkben beszélt arról, hogy egy kosárlabda-akadémia egy-két éves fenntartására elegendő, százmilliós nagyságrendű taopénz tűnik el évente a közvetítők zsebében. Amikor erre rákérdeztünk, a főtitkár elmondta: úgy véli, mára elfogadható mértékűvé vált az összeg. Bodnárhoz hasonlóan üdvözli a tao folytatását Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség főtitkára. „Az elmúlt öt évben óriásit nőtt a színvonal, az igazolt játékosok létszáma, és nagyot fejlődött az infrastruktúra is – mondja Kovács. – A sportágunkban minden utánpótlás-korosztályban a világ legjobb tizenhat csapata között szerepel a magyar. A tao nélkül nem tudtunk volna megfelelő számú és képzettségű szakembert foglalkoztatni. Ha megszűnik a rendszer, az komoly földrengést okozott volna mindenütt, így nálunk is.” Kovács hozzáteszi, kidolgozott szakmai programok mentén igyekeznek minél jobban és hatékonyabban gazdálkodni a forrásokkal. Elsődleges cél például, hogy valamennyi megyeszékhelyen legyen legalább egy fedett gyakorlópálya. Az öt látványcsapatsportágban 2011-hez képest 2016-ra 172 százalékkal, azaz mintegy 155 ezerrel nőtt az igazolt sportolók száma. Amennyiben ezekből az adatokból indulunk ki, szinte álomszerű jövő várhat a röplabdára, amely – Szabó Tünde bejelentése szerint – hamarosan bekerül a támogatott sportágak közé. „Még nem kaptunk hivatalos értesítést, de örülünk annak, hogy már többedszerre kifejezték a szándékot: a röplabda is taotámogatott sportággá váljék – magyarázza Ludvig Zsolt, a szövetség főtitkára. – A bekerülést gondos előkészítő folyamat előzi meg, de úgy valószínűsítjük, hogy még kétezer-tizenhétben megtörténik az integráció. A tao óriási változást és fejlődést hozhat a sportágnak, és természetesen már zajlanak az egyeztetések. Fontos, hogy minden szempontból készen álljanak a klubok arra az időszakra, amikor a taosportágak közé kerül a röplabda.”

Dénes Ferenc: Az egyik szemem sír, a másik nevet Azért akad, aki nem csupán pozitívumokat lát a taorendszerben. Dénes Ferenc sportközgazdász – aki az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás sportminisztériumának helyettes államtitkáraként dolgozott – kérdésünkre elmondta, az hogy a magyar sport tovább fejlődik, feltétlenül jó hír. „Ugyanakkor az elmúlt években bebizonyosodott, hogy nem ez a legjobb támogatási forma, illetve módszer. Vagyis most az egyik szemem sír, a másik meg nevet.” A szakember elmondta azt is, a legnagyobb baja a jelenlegi taotámogatásokkal az, hogy a teljesítmény és a pénzmozgás nincs összhangban. „Normál esetben a produkció minősége határozza meg egy-egy sportszervezet anyagi helyzetét. A tao esetében bizonyos feltételek közötti pályázhatnak pénzekre a szövetségek, a klubok, a szakosztályok, s az aspiránsokról mesterséges környezetben döntenek. Márpedig ez egyáltalán nem jó.”