Volt egyszer egy ígéretes csapat...

Kilenc év. Ennyi telt el azóta, hogy magyar korosztályos válogatott Európa-bajnokságon szerepelt. A 2008-ban egészen a bronzéremig menetelő U19-es együttesből – akárcsak a mostani U17-esből – többen már akkor külföldön futballoztak, ám ma a keret egyetlen tagja szerepel európai topbajnokságban. Megnéztük, hogyan alakult Sisa Tibor sokra hivatott – a következő esztendőben az U20-as vb-n szintén harmadikként végző – fiainak sorsa a kiemelkedő Európa-bajnoki teljesítmény után.

Majer Dániel Hosszú évek óta tartó böjtnek vetett véget az U17-es labdarúgó-válogatott azzal, hogy kvalifikálta magát az Európa-bajnokságra. Önerőből legutóbb 2008-ban jutott el magyar korosztályos együttes a kontinenstornára, akkor az U19-eseknek sikerült ugyanez, azóta pedig mindössze egyszer, 2014-ben vehetett részt magyar csapat Európa seregszemléjén, de Mervó Bencéék, rendező lévén, alanyi jogon indulhattak. A 2008-as keret gerince két évvel korábban az U17-es Eb-n is részt vett, elmondhatjuk tehát, hogy korosztályos versengésben az a garnitúra volt mostanáig a legsikeresebb. A 2006-os luxemburgi tornán ugyan még nem jutott tovább a csoportból, két évvel később Csehországban egészen a bronzéremig menetelt, a játékosok jövője tehát ígéretesnek tűnt. Hogy aztán meddig jutottak a sikert követő években, kiből lett válogatott és ki szerepelt valamely európai topligában? Megmutatjuk.

A 2008-as U19-es Európa-bajnokság selejtezőjének mindkét körét hazai pályán játszhatta az együttes, ősszel csoportelsőként jutott az elitkörbe Svájc, Kazahsztán és Wales előtt, tavasszal pedig Németh Krisztián góljával a portugálokat győzte le a kvalifikációhoz. A júliusi kontinenstornát szenzációsan kezdték Sisa Tibor fiai, Németh találatával a bolgár, Nagy Olivér góljával pedig spanyol válogatottat verték 1-0-ra a csoportkörben, és bár az utolsó találkozón a későbbi győztes németektől 2-1-re kikaptak, így is az elődöntőbe jutottak. A még nagyobb bravúr azonban elmaradt, az olaszok semmivel sem jobban játszva, 1-0-ra legyőzték a mieinket. Ettől függetlenül mindenki óriási sikerként értékelte a bronzérmet, a nemzetközi közvélemény nem győzte dicsérni az Eb egyik legszervezettebb csapatának tartott magyar együttest, amely a kontinenstornán kvalifikálta magát a 2009-es U20-as világbajnokságra, s ott szintén harmadik lett. De nézzük, kik alkották a Csehországban harmadik helyen végzett csapatot, hol tartottak a pályafutásukban akkor és hol tartanak most. Az Eb-re utazó 18 fős keretből öten már ekkor légiókoskodtak, Németh Krisztián, Simon András és Gulácsi Péter Liverpoolban, Bajner Bálint a West Ham Unitedben, Koman Vladimir pedig a Sampdoriában futballozott. Az NB I-es klubok közül az MTK adta a legtöbb játékost a csapatba, szám szerint hetet. Közülük Busai Attila (Diósgyőr), Lengyel Dániel (Gyirmót), Nikházi Márk (MTK) és Szekeres Adrián (Gyirmót) jelenleg is a magyar élvonal tagja, Szabó László az NB II-es Sopronban, Gosztonyi András pedig a szintén másodosztályú Kisvárdában futballozik. Ketten jutottak el külföldre, Busai és Gosztonyi, előbbi a svájci másodosztályú Wilben húzott le 44 meccset, utóbbi pedig 31 perc erejéig még a Serie A-ba is belekóstolhatott a Bariban, csereként többek között a Juventus ellen is pályára lépett. Annál többet töltött a lengyel élvonalban a Wisła Kraków labdarúgójaként, a 2016/17-es szezon elején azonban hazatért, jelenleg pedig az NB II-es Kisvárdában játszik. Az MTK-s különítmény tagjai közül a legérdekesebb és talán a legszomorúbb karriert azonban nem az imént felsorolt hatos fogat valamelyike, hanem Gál András futotta be. A nagy tehetségnek tartott középpályás az MTK felnőttcsapatában eltöltött 32 NB I-es mérkőzést követően Siófoki kitérővel a magyar megye II-nek megfelelő osztályban szereplő osztrák SV Scheibbs csapatába szerződött, és 2013 óta amatőr futballistaként játszik. De nem csak a kék-fehérek fiataljai nem futottak be nemzetközi karriert. Az akkor a Honvédban futballozó Debreceni András jelenleg a Vasasban, az azóta megszűnt DAC-ban játszó Présinger Ádám a Gyirmótban, a veszprémi Iszlai Bence pedig a Haladásban rúgja a bőrt. A cserekapus Pokorni Péter is csak a magyar élvonalig jutott, évekig védett a Paksban, jelenleg pedig az NB III-as Szekszárd játékosa. Ugyanez elmondható a korábbi újpesti, az Eb-n a spanyolok elleni győztes gólt szerző Nagy Olivérről, aki tavaly ősszel ugyan még a Gyirmótot erősítette, tavasztól már a másodosztályú Soroksár labdarúgója.

Nosztalgiázás a Gyirmótban? Érdekes megfigyelni, hogy a 2008-ban bronzéremig jutó U19-es csapatból milyen sokan kötöttek ki a Győr melletti klubban. Lengyel Dániel, Szekeres Adrián, Présinger Ádám, Simon András egyaránt az NB I sereghajtójának tagja, sőt, az ősszel még az azóta a Soroksárban játszó Nagy Olivér is Gyirmóton futballozott.

Itt érdemes picit megállni, és megnézni, vajon mi a közös az eddig felsorolt játékosokban. Segítünk: egyikük sem jutott el a felnőttválogatottig, hacsak Debreceni András 2012-ben, a csehek elleni barátságos meccsen időhúzó csereként eltöltött egy percét nem számítjuk. Az egyetlen, 2008-ban itthon futballozó játékost, aki később stabil felnőttválogatott lett, Korcsmár Zsoltnak hívják. Az Újpestben nevelkedett védő a norvég élvonalat és a német másodosztályt is megjárta a Brann, illetve a Greuther Fürth labdarúgójaként, majd hazatért Angyalföldre, a Vasasba. A címeres mezt mostanáig 24-szer húzhatta magára, utoljára Dárdai Pál szövetségi kapitányi bemutatkozó meccsén, a románok ellen lépett pályára. Az Európa-bajnoki selejtezősorozat utolsó részét a hosszúra nyúló sérülése miatt kihagyta, majd az Eb-re utazó keretbe sem került be. Azóta ez kétszer, az első két vb-selejtezőn sikerült neki, de akkor is csak csereként, a padról nézhette végig a feröeriek és a svájciak elleni mérkőzést. Azóta nem hívták. No, de nézzük, mire vitte a már a 2008-as kontinenstorna idején is külföldön légióskodó ötös. Az akkor éppen a West Ham Unitedben állomásozó, azóta a magyar futball egyik nagy világutazójának kikiáltott Bajner Bálint annyi klubban megfordult már, hogy összeszámolni is nehéz. Játszott Angliában, a harmadosztályú Notts County és a másodosztályú Ipswich színeiben, szerepelt FA-kupa és Ligakupa-találkozón, megjárta az olasz negyedosztályú Salmona Calciót és a harmadosztályú Modenát, Magyarországon pályára lépett a Honvéd, a Siófok és a Paks színeiben, a legmagasabbra pedig Németországban, a Dortmundba jutott. Két szezont töltött el a sárga-feketék harmadosztályú második csapatában, mialatt kétszer az első keretbe is behívták, sőt, 2013 februárjában a Mönchengladbach ellen a Bundesligába is belekóstolhatott, miután 19 percre becserélte őt Jürgen Klopp. Jelenleg szabadügynök, azaz nincs csapata, tavaly év végén a Modenától közös megegyezéssel jött el. A korábban a Liverpool reménységének számító Simon András már kevesebb együttesben fordult meg, a vörösöktől kölcsönbe a spanyol másodosztályú Córdobába vezetett az útja, de az andalúziai csapatban csak 9 meccsen lépett pályára. A holland élvonalbeli Excelsiorban is szerencsét próbált (egy mérkőzés csereként), fél év után azonban hazatért Győrbe. Pápát, Kecskemétet és Paksot is megjárva azóta is itthon játszik, jelenleg a Gyirmót keretének tagja.

Bajnerrel és Simonnal ellentétben Koman Vladimir a klubfutballban is messzebb jutott, és a felnőttválogatottban is letette névjegyét. Már 2008-ban úgy tűnt, akár Európában is sokra viheti, később 45 mérkőzést játszott a Serie A-ban a Sampdoria és a Bari színeiben, 2012-ben azonban leszálló ágba került. Fél szezont a francia másodosztályban töltött a Monaco futballistájaként, majd az orosz élvonalba, előbb a Krasznodar majd az Ural csapatába vitte a sorsa. Három évvel ezelőtt hosszú hónapokig még csapata sem volt, majd a Diósgyőrben kezdte el újjáépíteni magát, tavaly nyár óta pedig a török élvonalban szereplő Adanaspor tagja, ráadásul az eddig lejátszott 25 bajnokiból 24-szer kezdőként számítottak rá, de a maradék egyet is csak sárga lapos eltiltás miatt hagyta ki. A válogatottban 36 találkozón viselhette a címeres mezt, hét gólt szerzett, a 2014 májusában lejátszott, dánok elleni barátságos találkozó óta azonban nem kapott lehetőséget, a padra is utoljára két évvel ezelőtt, az Európa-bajnoki selejtezősorozat utolsó mérkőzésén ülhetett le. Ugyancsak három iksznél is több válogatott találkozó szerepel Németh Krisztián neve mellett, aki Simonhoz hasonlóan a Liverpoolban kezdte külföldi pályafutását, az első csapatig azonban ő sem jutott el, helyette Görögországba, az AEK Athén majd az Olimpiakosz együttesébe vezetett a karrierje. Ezután nevelőklubja, az MTK érintésével Hollandia felé vette az irányt, a Waalwijkben fél, a Rodában két idényt töltött az első osztályban, 13 gólt és 11 gólpasszt jegyezve. Neki is becsúszott fél év tétlenség, mígnem 2014 karácsonya előtt az észak-amerikai profiligában szereplő Sporting Kansasbe szerződött. A tengerentúlon jól is ment neki a játék, így kisebb csalódásként érte a magyar szurkolókat, hogy tavaly az Al-Gharafába igazolt. Azzal együtt, hogy a katari első osztályt nagy jóindulattal sem sorolhatjuk a világ figyelemre érdemes bajnokságai közé, a harmincszoros válogatott Németh az Európa-bajnokságot is megjárta a magyar együttessel, és a vb-selejtezőkön is számított rá Bernd Storck szövetségi kapitány.

Azért ne gondoljuk, hogy a 2008-as U19-es Eb csoportkörében a magyaroktól vereséget szenvedő, majd kieső spanyolok közül mindenki felnőttválogatott lett. Jóllehet, az összehasonlítás nehéz, mert az ibériaiak azóta mégiscsak Eb-t és vb-t nyertek, nem pedig a világversenyekre való kvalifikációért küzdöttek. Az akkori együttesből hárman, César Azpilicueta, Jordi Alba és David de Gea tíznél is többször – Alba majdnem ötvenszer – viselhette a címeres mezt, míg ugyanez Mikel San Josénak hétszer, Álvaro Domingueznek kétszer, Ignacio Camachónak egyszer jött össze.

A 2008-as U19-es Eb magyarjai közül egyértelműen a korosztály pillanatnyilag egyetlen, valamely európai topligában játszó futballistája, Gulácsi Péter csillaga ragyog a legfényesebben. A torna négy mérkőzéséből háromszor védő kapus Angliában eltöltött hullámvasútszerű éveit (liverpooli kölcsönadás, harmadosztály a Herefordban és a Tranmere Roversben, másodosztály a Hull Cityben) maga mögött hagyva 2013 júliusában a Red Bull Salzburgba szerződött, két osztrák bajnoki címet szerzett, valamint számos Európa Liga-találkozón is pályára lépett. Gyakorlatilag házon belüli előléptetésként (a Lipcse is az energiaitalgyártó tulajdonában áll) a 2015/16-os szezonra a német másodosztályú RB Leipzigbe került, amellyel első nekifutásra feljutott a Bundesligába. A lipcseiek most az idény meglepetéscsapatának számítanak európai mércével is, egy ideig még a tabellát is vezették, sokáig pedig egyedül ők tartották a lépést a Bayern Münchennel. Noha mostanra leszakadtak a bajoroktól, újoncként még mindig a Bajnokok Ligája indulást érő második helyen tanyáznak, Gulácsi pedig kirobbanthatatlan a kapuból, rendre kimagasló teljesítményt tesz le az asztalra, többek között büntetőt is többször sikerült védenie. Magyar válogatottságból ugyan egyelőre csak nyolc áll a neve mellett, Király Gábor cseréjeként az Eb-t is megjárta, a mackónadrágos nagyöreg leköszönése után pedig ő vált a válogatott első számú kapusává, és az eddigi összes világbajnoki selejtezőn végig pályán volt.

A mostani, bravúros továbbjutást bemutató U17-es együttesre már korábban is az elmúlt évek egyik legjobb generációjaként tekintettek a szakemberek, jól mutatta ezt a külföldre igazoló fiatalok száma is. A korosztályra nézve azt látjuk, hogy náluk a 2008-as U19-es társaság öt légiósával szemben hetet találni, többek között az együttest a hátán cipelő és góljaival továbbjuttató csapatkapitány, Szoboszlai Dominik is külföldön, Salzburgban nevelkedik. Majnovics Martin ugyancsak a sógoroknál, a burgenlandi akadémián készül, Csoboth Kevin a Benficát, Schön Szabolcs az Ajaxot, Szerető Krisztofer a Stoke Cityt, Bencze Márk a Vitesse-t, Csóka Dániel a Wolverhamptont erősíti. Még a keretbe sem nevezett, de az elmúlt egy évben a korosztályos együttesben megfordult labdarúgók között is találunk három légióst Horváth Olivér (Ajax), Horváth Csanád (Vitória SC) és Deczki Máté (Stoke City) személyében. Ez azonban még mit sem jelent, mert ahogy Laczkó Mihály FIFA-licences játékosügynök Szoboszlai Dominik kapcsán honlapunknak elmondta, óvatosan kell bánni a jóslatokkal, és nem szabad a 16-17 éves fiatalokat már most a felnőttválogatott majdani húzóembereinek kikiáltani. Elég csak megnézni a 2008-as U19-es együttest, amely a fiatalabbakéval ellentétben fele akkora, nyolccsapatos mezőnybe jutott be a kontinenstornán való részvétellel, majd a harmadik helyen végzett, és most, közel tíz évvel később mindössze egyetlen, Európa négy topbajnokságának valamelyikében szereplő játékost tud felmutatni. A mostani U17-esek előtt még ott a májusi Eb, ráadásul ki tudja, hol lesznek, mire az U19-es mezőnybe érnek. Mi csak remélhetjük, hogy tíz év múlva egynél több játékosnak szurkolhatunk közülük az angol, a spanyol, az olasz vagy a német bajnokságban. Egyéb korosztályos híreket a LABDARÚGÁSRÓL honlapunk sportági aloldalán talál.