A legjobbak sorában

Kimagasló teljesítménnyel kezdte a 2017/18-as bajnoki évet az FTC fiatal jobbszélsője, Faluvégi Dorottya. Az 19 éves kézilabdázó a szezon első három Bajnokok Ligája-meccsén 15 gólt szerzett, amivel csapata egyik legeredményesebb tagja. A Csibe becenévre hallgató játékos örül a bizalomnak, de korai még értékelni, hiszen éppen csak elkezdődött az idény.

Bruckner VinceEleve kevés 19 esztendős kézilabdázónak adatik meg, hogy egyáltalán pályára lépjen a Bajnokok Ligájában. Az FTC fiatal jobbszélsője, Faluvégi Dorottya azonban nem csupán játszott, hanem kiemelkedett a mezőnyből. Szkopjéban hét, a Larvik ellen hat, a Thüringer vendégeként két gólt szerzett. – Gólparádé és remek játék a Bajnokok Ligájában. Számított arra, hogy két meccs alatt tizenhárom gólt szerez?   – Úgy gondolom, erre soha nem lehet felkészülni. Azt persze éreztem már a meccsek előtt is, hogy lendületben vagyok, nincs gond a formámmal, de szélsőként rendre a többiektől is függünk, ki vagyunk szolgáltatva a passzoknak.

– De azért, gondolom, elégedett. Elvégre a csapata egyik legjobbja eddig az évadban.    – Szerintem nagyon korai még a teljesítményemet értékelni, hiszen a szezon elején járunk. Örülök az eddig kapott bizalomnak, igyekszem további jó játékkal meghálálni. – Valóban látszik, hogy Elek Gábor bízik Önben. Milyen a kapcsolata a csapat vezetőedzőjével? – Mindketten balkezesek vagyunk, azt hiszem ez sokat elárul. Azt gondolom, a fiatal játékosoknak különösen fontosak a lelki dolgok, valamint, hogy az érzelmeket ne vigyük ki a pályára, s ebben nekem sokat segített. – Tartja még a kapcsolatot nevelőedzőjével, a 202-szeres válogatott Pádár Ildikóval? – Elek Gábor után mindig ő az első, akit megkérdezek. Fantasztikus játékos volt, akinek hatalmas tapasztalata van, sok hasznos tanácsot tud adni. – A kemény klubszezon mellett a juniorválogatottal is nagy feladatok előtt állnak. A nyári Eb-n szerzett negyedik hely után jövőre itthon szerepelhetnek a vébén. – A szlovéniai Európa-bajnokság után egyik szemünk sírt, a másik nevetett, hiszen nagy tett a négy közé kerülés, de éremmel akartunk hazajönni. Hazai rendezésű világversenyen mindig nehéz játszani. Megvan az álmunk, hogyan szeretnénk lezárni az utánpótláskort. Nyilván mindenki tudja, mire gondolok… – Mi kell ahhoz, hogy még magasabb szintre lépjen? Miben szeretne javulni a következő időszakban? – Elég hosszú a lista: koncentráció, taktikai figyelem, mindenképpen egyre sokszínűbbé válni, hogy a kapusok kevésbé tudjanak rám készülni. Dolgozom tovább. További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.