Romba dőlt ajánlás

Az úgynevezett fiatalszabály megjelenése óta nem volt olyan kritikus az U20-as labdarúgók helyzete a labdarúgó NB I-ben, mint legutóbb. A 20. fordulóban ugyanis mindössze három 1997 után született ifjú futballista kapott lehetőséget – összesen 180 perc erejéig...

Leiner Soma - utanpotlassport.huAz őszi idény utolsó, decemberi játéknapján figyelmeztető negatív csúcsot regisztrálhattunk a fiatalszabály törtönetében a labdarúgó NB I-ben. Akkor öt együttesben nyolc ifjú futballista jutott szóhoz, és töltött összesen 455 percet a pályán, ami az évad abszolút minimumát jelentette.

Két hónappal az ominózus hétvége után még rémisztőbb képet fest a hazai élvonal. A tavaszi első, azaz a 20. fordulóban mindössze három U20-as játékosnak szavazott bizalmat az edzője: a Budapest Honvédban egymást váltotta Banó-Szabó Bence és Tömösvári Bálint, míg a Balmazújvárosban Haris Attila kilencven percet töltött a pályán. Hárman összesen 180 percet futballoztak, s az MLSZ ajánlásának megszületése óta sosem volt még ilyen alacsony ez a mutató... A miértekről George F. Hemingwayt, a Budapest Honvéd tulajdonosát kérdeztük. A kispestiek első embere összetettnek látja a kérdést, hiszen gazdasági, illetve játékospolitikai kérdések is felvetődnek a fiatalok szerepeltetésének kapcsán. „Mindenekelőtt le kell szögezni: az MLSZ elgondolása kiváló és támogatható, hiszen a magyar futball érdekét szolgálja. A kivitelezés azonban, mint látjuk, nem működik. Nézzük a klubok gondolkodását! Vannak, ugye, a bajnoki címre hajtó együttesek, kiváló anyagi háttérrel: nekik nincs szükségük arra az összegre, amelyet a szövetség a fiatalok szerepeltetése után fizet. Ezáltal, hogy elérjék céljaikat, idősebb magyar futballistákkal, vagy légiósokkal töltik fel a keretüket, hiszen a fiatalok formája nem stabil, nem lehet rájuk alapozni. A többi együttes a mezőny kiegyensúlyozottsága nyomán a kiesés elkerüléséért küzd, így hasonlóan jár el, igyekszik rutinosabb játékosokat, illetve külföldieket igazolni. Vagyis minden edző retteg, hogy nem éri el a kitűzött célt.” Megfogalmazódik a kérdés: a magyar futball helyzetében mi lehet a magyarázata annak, hogy továbbra is a rövid távú gondolkodásmód uralkodik? Hiszen nincs európai szinten jegyzett csapatunk, a klubok mégsem akarják a jövő generációját menedzselni. A válasz egyértelmű: „A labdarúgásban nem létezik úgynevezett hosszú távú tervezés. Bevallom: ha nekem is lenne négy és fél milliárdom, mint a Ferencvárosnak, vagy három és fél milliárdom, mint a Videotonnak, szerződtetnék még négy Lanzafamét, és akkor megnyernénk a bajnokságot. A kluboknak nem a magyar labdarúgás felé kell elszámolniuk, hanem a tulajdonosaiknak. Vélhetően Florentino Perezt, a Real Madrid elnökét sem érdekli, hogyan szerepel a spanyol válogatott. Ettől függetlenül a Honvéd folyamatosan lehetőséget nyújt a fiatal játékosoknak, hiszen remek akadémiánk van, kiváló stábbal. A tavalyi bajnokcsapatban három U20-as labdarúgó – Koszta, Gazdag, Zsótér – is meghatározó szerepet töltött be, és az idén szintén élhetnek az alkalommal az arra érdemes, saját nevelésű futballistáink.” A Honvéd tulajdonosa úgy véli, a kialakult helyzeten változtatni kell, és a szövetségnek meg kell találnia a járható utat a kérdésben: „Véleményem szerint kétezertíz óta óriási fejlődésen ment át az akadémiai képzés, de csak három-négy utánpótlásbázis végez érdemi, európai szintű munkát. Ezeket a klubokat kellene nagyobb mértékben támogatni. Látni kell azonban, hogy az MLSZ – bár kérdez – diktál. Meghallgatja a klubokat, majd rendre a véleményük figyelembevétele nélkül dönt. Így aztán nehéz megjósolni, finomítanak-e az ajánláson, terveznek-e bármilyen változtatást a rendszerben.” A remény hal meg utoljára, úgyhogy bízzunk benne: egyszer eljön az idő, amikor az ifjú magyar labdarúgók előtt lesz jövőkép idehaza is. További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.