Éles-kritika

Elrontjuk a versenyeztetést 17-18 éves kortól, a magyar fiatalok minimális sanszot kapnak a menedzseléstől. Pártolom, hogy a 18 éves játékos ne játsszon még az NB I-ben, csak akkor, ha nagyon tehetséges. A baj azzal van, hogy akkor mégis hol játsszanak 18 és 22 év között? – teszi fel a kérdést a Veszprém legendás irányítója, Éles József, aki szerint a legtöbb élvonalbeli klub nem kezeli jól az ígéretes játékosokat.

B. V. – utanpotlassport.huGyakran előkerül a téma – főleg a sikertelen téli felnőtt világversenyek óta –, hogy keveset játszanak az utánpótláskorú kézilabdázók az NB I-es együttesekben. Egyesek szerint nemhogy utánpótláskorú, de magyar játékost is elvétve találunk bizonyos együttesekben. Nos, erre bizonyíték lehet a hét végi Veszprém–Szeged összecsapás, a férfi élvonal legnagyobb rangadója. A találkozóra nevezett 14-14 játékos közül a Veszprémben négy, Szegeden mindössze három magyar szerepelt.

A 179-szeres válogatott Éles József a mérkőzés kapcsán az M4 Sportnak elmondta, szerinte semmiképpen sem ez a jó irány, hiszen a feltörekvő játékosok így alig kapnak lehetőséget. A klasszis irányító egyetért Ljubomir Vranjes azon állításával, miszerint nem hemzsegnek a bevetésre váró fiatalok a sportágban: „Ezt a témát lehet úgy értelmezni, ahogyan Vranjes is tette, vagyis hogy hol vannak a 18-20 éves játékosok, akikből ő csemegézni tudna? Ha ezt a részét nézzük, akkor teljesen igaza van. Én sem látom ebben a korosztályban azokat a játékosokat, akik a válogatottakban komoly erőt képviselnének. Viszont világszínvonalúak vagyunk a fiatalabb korosztályokban, hiszen bármilyen tornán indulunk, ott vagyunk a legjobbak közt.” De vajon mi történik ezekkel a játékosokkal? Hova lesznek azután, hogy remekelnek a korosztályos tornákon? "Szerintem az áll ennek a hátterében, amiről nagyon régóta beszélünk: a 17-18 éves kortól való versenyeztetést rontjuk el. A magyar fiatalok minimális sanszot kapnak a jó versenyeztetésre. Pártolom, hogy a 18 éves játékos ne játsszon még az NB I-ben, csak akkor, ha nagyon tehetséges. A baj azzal van, hogy akkor mégis hol játsszanak 18 és 22 év között? Nincs olyan bajnokság, ahol ez a korosztály minden héten komoly tétmérkőzéseket játszhatna.” Éles szerint – bár itthon is vannak kivételek – a skandináv bajnokságokban követnek megfelelő irányt: „A dán bajnokságban például tizedannyi külföldi van, mint a mienkben, fiatalokkal töltik fel a kereteket. A dán, a norvég és a svéd ligában rengeteg fiatal tehetség játszik, míg nálunk – tisztelet a kivételnek – ehelyett inkább a kivénhedt légiósokkal találkozunk. Olyanokkal, akik jelen pillanatban ugyan sokkal jobbak, mint a 18-19 éves magyar, de ha a kiemelkedően tehetségesek kapnának egy év lehetőséget, be tudnák bizonyítani, hogy idővel sokkal jobbá válhatnak, mint a légiósaink zöme.” A veszprémi ikon az m4sport.hu-nak beszélt a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémiára is, ahonnan 17-en kerültek NB I-es férfi, illetve női klubokba, és a korosztályos válogatottakban immár a keretek közel 50 százalékát a náluk kiteljesedett tudású fiatal kézilabdázók alkotják. Éles szerint azonban még nem érett be az ottani munka gyümölcse: „Azt nem látom, milyen munka folyik a Balatonbogláron, de arra emlékszem, hogy Mocsai Lajos öt évvel ezelőtt, az akadémia indulásakor azt nyilatkozta, hogy négy-öt év múlva érződni fog a hatása még a válogatottban is. Eltelt az idő, és még az NB I-be sem sikerült igazán komoly játékost kinevelni. Tehát megkérdőjelezem, milyen munka folyik ott. Illetve pontosítok: lehet, hogy nagyon jó, de ebben az esetben rossz a beiskolázás: nem olyan játékosok kerülnek az akadémiára, akikből extra kézilabdázót képezhetnénk. Hogy négy-öt év alatt, olyan feltételek mellett, mint amilyenek Bogláron vannak, nem sikerült még nemzetközi szintű játékost, de még olyat se kinevelni, aki meghatározó tudna lenni a magyar élvonalban, ezen el lehetne gondolkodni.” További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.