A hegyikerékpárosok ötödik világkupa futamát rendezték augusztus 2. hétvégéjén Csehországban. Az U19-ben Fenyvesi Péter a 43. helyet szerezte meg. Az U23-asoknál olimpiai kvalifikációért küzd Benkó Barbara, Nove Mestóban másodikként ért a célba, így az idei Vk-sorozatban összesítésben mindenképp dobogós lesz. Blogjaikban számoltak be csehországi élményeikről.
KÜLSŐ TUDÓSÍTÁS – Fenyvesi Péter (Bringabanda SC) Múlt heti kiruccanásom alkalmával a csehországi Nove Mestóba utaztam a válogatott apraja-nagyjával, ahol a Világkupa-sorozat 6. fordulóját abszolváltam. Igen technikás, élvezetes pálya fogadott minket, amit érkezésünk után rögtön be is jártunk. Iszonyat módon tetszett, főleg a hatalmas fenyőfákból álló fenyves keltett bennem krosszos érzéseket. Imádom ezt a fajta környezetet! Persze magát a talajt is, hiszen eső esetén nem válik dagonyává a pálya.
A sok gyökér és néhány mesterségesen lerakott köves szakasz már csak hab a tortán, fullos volt minden! Másnap délelőtt tettünk egy utolsó próbát a pályával kapcsolatos emlékek felfrissítésének érdekében, már teljesen rá voltam kattanva. Este megnéztük az XCE versenyt, ami egy fergeteges, történésekben gazdag, hangulatos, látványos része volt a háromnapos rendezvénynek.
Másnap délben rajtoltam a juniorok mezőnyében, a 15. pozícióból. A rajtomat nem igazán mondhatom a legtökéletesebbnek, mert lemaradok a többiektől, de már rajta vagyok ennek a gyengémnek a kiküszöbölésén. Így a rajtkört az 51. helyen tekertem le, majd a következő körben 5 helyet hoztam. Jól éreztem magam mindaddig, majd a 2. nagy körben egy kicsit megfáradtam, ekkor visszaestem 2 helyezést, amit tartottam egészen az utolsó körig. Ekkor még éreztem, hogy van bennem egy erősebb menésre való energia, és robbantottam, a 48. helyről a 43. helyre dolgoztam fel magam. Kicsit elégedetlen vagyok a rajtolásommal, ezen a téren még tanulnom kell, de teljes mértékben jól éreztem magam, és úgy érzem volt bennem elég erő. Köszönöm a segítséget Lacinak és Ákosnak!
KÜLSŐ TUDÓSÍTÁS – Benkó Barbara (M.I.G. Bike Team) Back at the Podium!:) Végre, már nagyon vártam, és még annál is jobban örültem neki az elmúlt időszak pechszériái után. Miután csütörtökön megérkeztünk és az első körömet megtettem a pályán, éreztem, hogy ez a verseny az enyém lesz, az enyém kell, hogy legyen.
Nagyon tetszett a pálya, jól éreztem magam egész héten, a lábaim is jók voltak, és tudtam, hogy felkészültem rendesen. Sokat dobott a helyzeten, hogy a csapat nálunk volt a héten, rendkívül jó hangulatban készültünk, jókat edzettünk és sokat tanultam a srácoktól. Az az egészen pozitív hangulat és hozzáállás, ami a csapatban uralkodik, és ami minket körbevesz, hihetetlen sokat számít. Szintén előnyt tudtam kovácsolni abból, hogy Markussal alaposan bejártam a pályát, megnéztük mindenhol az ideális íveket, tudtam mikor hol kell(ene) menni, mi a leggyorsabb, mi a legideálisabb. Itt is nagy köszönet ezért! Ez meglepően sokat számított. Az volt a célom, hogy a rajtkör végéről elsőnek kanyarodjak a single trail-re, nehogy feltartson valaki és a saját íveimen és tempómban tudjak haladni. Ez szerencsére sikerült is, a rajtkör felétől átvettem a vezetést és megrántottam az emelkedőt, nagy meglepetésemre a tempómat csak 3 sporttársnő tudta tartani, utána már kialakult egy kisebb szünet, és kezdtek leszakadozni. Sikerült a terv, elsőnek kanyarodtam a lefelére, és jött a második meglepetés: sikerült némi előnyre szert tennem a technikás szekcióban, pedig kimondottam technikás ellenfelek jöttek a kerekemen. Ezentúl mindig a srácokkal fogok pályát járni. Az első kör vége felé utolért Pauline Ferrand Prevot és a későbbi győztes, Jana Belomojna, majd egy kört együtt tettünk meg hárman. Kezdtem rosszul érezni magam, és az emelkedőkön nagyon szenvedtem. Le is maradtam picit, de Pauline is az ukránról. Majd az utolsó 3 körben ismét magamhoz tértem, utolértem Pauline-t, és az utolsó kör végére nyugodt előnnyel kanyarodhattam rá. Kanyarodhattam volna, csakhogy azt éreztem, hogy furán megy a bringa eleje. Első defekt. Szuper… Szerencsére csak kb. 700 métert kellett így megtennem, Apu gyorsan kereket cserélt, és indultam is tovább.
Visszaelőztem Pauline-t, és begurultam a 2. helyen! Nem tudom leírni, mennyire boldog vagyok, végre minden úgy sikerült, ahogy elterveztem, (jó, a defekt nem volt benne, de szerencsém volt a szerencsétlenségben, hogy nem kellett sokat úgy mennem). Most hétvégén finálé Val di Sole-ban (Olaszország), remélem hasonlóan jól fog menni!
