Fiókmagyaróvár kettős élete

Előrébb jár a Győri ETO KC fiókcsapata, a Mosonmagyaróvár, mint azt az edző, Róth Kálmán tervezte. Már a keret kialakításakor az volt a legfőbb szempont, hogy a fiatalok minél jobban fejlődhessenek. De a számszerűsíthető bajnoki szereplésre is ügyelniük kell.

reb Szombaton délután megosztozkodott a pontokon a Mosonmagyaróvár és az MTK női kézilabdacsapata az NB I-ben. Bár előbbiek mestere, Róth Kálmán nagyon kritikusan nyilatkozott („Egy pontot adományoztunk az MTK-nak. Néhány játékosom pszichésen alkalmatlan az élsportra" – nso.hu), nem sokkal a találkozó előtt még pozitívan beszélt a székhelyét nyáron Veszprémből Mosonmagyaróvárra áttevő klub első csapatáról.

– Már a keret kialakításakor is az volt az alapvető cél, hogy a fiatalok minél többet fejlődhessenek a szezonban – kezdi összegzését a neves szakember. – A meglévő győri játékosok mellé olyan fiatalokat kerestünk, akik később eséllyel léphetnek tovább az Audi ETO-ba. Persze a pontokat is figyelnem kell, de sokszor előfordul, hogy amikor más élvonalbeli csapat már taktikát gyakorolna, mi még egyéni képzéssel töltjük az edzést. Az első nyolcba szeretnénk jutni, ám a topcsapatokat leszámítva annyira kiegyensúlyozott a mezőny, hogy bármi előfordulhat. Mindenesetre a lányok az eddigi mérkőzések alatt is rengeteget fejlődtek, nem elérhetetlen a cél. A 19,5 év átlagéletkorú társulatban több 18 éves játékost is találunk, akiknek fel kell venniük az NB I ritmusát. Róth szerint ugyan az elvekben és az elképzelésekben nem változott semmi, a székhelyváltással valódi közönséget nyertek. Míg Veszprémben visszafogott szurkolást tapasztaltak – jobbára csak szülők, hozzátartozók látogatták a meccseket –, a kisebb, 350-400 fős mosonszolnoki csarnok rendre megtelik, így igazi oroszlánbarlangba érkeznek a riválisok. Márpedig a fiatalokat könnyebben kirántják a nézők a hullámvölgyből.

Egy éve kezdték el Mosonmagyaróváron az utánpótlás-képzést, így az ifjúsági és juniorcsapatban jellemzően győriek szerepelnek még.

Bár az MTK elleni döntetlennek nem örülhetett Róth, alapvetően elégedett a csapattal, hiszen az a nyitófordulóban bravúrral nyert Vácott (ahol viszont nem szárnyalt a gárda, s a héten Ottó Katalin váltotta Konkoly Csabát az edzői poszton – A szerk.). A tavalyi eredmények és az erőviszonyok alapján nagyjából mostantól jönnek azok a találkozók, amelyeken reális a pontszerzés reménye. A Győr és az FTC ellen borítékolható volt a nagy különbségű vereség, ám ezek után is lehetett akár dicsérni is az ifjakat.

– A mérkőzés előtti felkészülésben éreztetni kellett, ki az esélyes, hiszen azt mégsem mondhattuk, hogy megverjük őket. Ugyanakkor az edző feladata, hogy kitűzzön olyan részcélokat, amiket el lehet érni. Az FTC ellen például számon kértem az első félidőt, mert a lányok túlságosan is tisztelték az ellenfelet. A másodikra ez már megszűnt, így összességében a tizenkét gólos vereség ellenére is jó szájízzel jöhettünk ki a meccsből. A Győr ellen mínusz tizenkilenccel zártak, de az több szempontból is különleges mérkőzés volt. Róth Kálmán arról beszél, hogy a lányokban egyértelműen van némi tisztelet és féltés is a Bajnokok Ligája-szereplő csapat tagjai iránt: sokszor nem úgy nyúlnak oda, mint akármelyik másik ellenfél ellen tennék, nehogy bárki megsérüljön. Nem csoda: Ambros Martin, a győriek spanyol mestere olykor (például a válogatott hetek alatt) összevont edzéseket tart a két gárda tagjainak. A mosonmagyaróvári színekben játszó fiatalok felnéznek a sztárokra, edzőjük szerint nehéz nekik elmagyarázni, hogy ők is emberek. Pedig nem árt megszokni, ugyanis könnyedén előfordulhat, egyik évről a másikra már a „nagycsapatban” találják magukat. Deklarált cél, hogy a tapasztalatot és rutint szerző fiatalok közül – a magyar kézilabda érdekében is – minél többen a Győrben folytassák. Ami azért valljuk meg, elég magas mérce.... Most például Planéta Szimonetta került a Rába-parti városba, de mások is eséllyel pályáztak a váltásra. A női kézilabda talán legnagyobb tehetsége, a felnőttválogatottba rendszeresen meghívott 18 éves Tóth Gabriella győri szereplése is szóba került. Csakhogy a két szakember, Róth és Martin az egyeztetések után abban maradt, hogy Tóth kiválása túl nagy érvágás lenne a fiókcsapatnak, míg a BL-címvédőnél még várhatóan keveset játszana. Szemerey Zsófia kapus neve is felmerült, de a Róth arról beszélt, hogy a számos apró sérülés miatt Martin – érthető módon – nem merte „felvinni”. Ők ketten azonban mindenképpen esélyesek arra, hogy hamarosan az idehaza tíz éve veretlen együttesben találják magukat.