Fazonigazítás következik

Báki Alex hozta haza az érmet, Mátyás Krisztián szolgáltatta a legnagyobb meglepetést, míg László Szilárd nyújtotta a legnagyszerűbb teljesítményt – Farkas József szövetségi edző értékelte magyar szemmel az Európa-bajnokságot.

Nagy-Pál Tamás Az ukrajnai Lvivben rendezték a junior Európa-bajnokságot, ahonnan a magyar csapat egy bronzéremmel tért haza. A korosztály vezetőedzője, Farkas József honlapunknak elmondta, hogy a tizenhárom résztvevő Tatán színvonalas edzőtáborban készülhetett a tornára, remek körülmények között: „Napi két-három edzés szerepelt a programban, de a szövetséggel egyeztetett utánpótlás-menedzselési programban kiválasztott versenyzőinket előtte is folyamatosan figyelemmel kísértük. A fiúk megfelelő felkészítő tornákon és összetartásokon vettek részt.” Ahogy azt az elmúlt években megszokhattuk, az Eb mezőnye most is rendkívül erős volt. Még úgy is, hogy az oroszok politikai okok miatt nem vettek részt a tornán, 27 ország 220 versenyzője lépett a kötelek közé. A magyar csapat legeredményesebb tagja két nyert mérkőzésével és bronzérmével Báki Alex (46 kg) volt, akit az elődöntőben a későbbi győztes grúz állított meg. „Hevesi Tóth Krisztián (48) rutintalansága miatt nem ért el helyezést, míg Lakatos Ottó (50) figyelmetlenül kezdett fehérorosz ellenfele ellen, és a hátrányát már nem tudta behozni. Mislai Kristóf (52) teljesítménye nagy kérdőjel, mert már a tizenhat között kikapott, de szerintem sokkal többre képes ennél. Ahogy Rostás Armandó (57) is, aki verhető lengyeltől szenvedett vereséget.” A szakember szerint Mátyás Krisztián (54) az év egyik legkellemesebb meglepetése volt, az Eb-n a későbbi győztes dán Hassan Mandi állította meg, igen szoros küzdelemben. „Bárki ellen győzelmi eséllyel lép a szorítóba, nagy jövő előtt áll.” Lakatos Máté (60) akár érmet is szerezhetett volna, de Farkas úgy látta: a negyeddöntőben a bírók lepontozták. „Jó szellemben, ügyesen, pontosan harcolt, győzelmet érdemelt volna, végül azonban meg kellett elégedni az ötödik hellyel.” A 63 kiló volt talán a kontinenstorna legerősebb súlycsoportba, melyben Oláh Richárdnak nem sikerült a nyolc közé jutás. Az ukrán Artem Lapin állította meg, aki ezüstéremmel zárt. „Mátyáshoz hasonló egyéniség, harcos, kemény és magabiztos taktikája szép jövőt feltételez.” Kovács Márton (66) a tizenhat között nagyon erős azeri ellenfélnél bizonyult jobbnak. A negyeddöntőben viszont szoros vereséget szenvedett. „Tehetséges, de meg kell tanulnia okosan, a testi adottságainak megfelelő harcmodorban küzdeni. Dobogós helyre érdemes, az ideje hamarosan eljöhet.” László Szilárd (70) a nyolc között kezdhetett, de Farkas úgy látta: a bírók alaposan lepontozták. „Lényegesen többet ütött és talált, győzelmet érdemelt volna. Az ötödik helyen végzett, pedig a döntőbe juthatott volna. Az egész gárdában ő nyújtotta a legnagyszerűbb teljesítményt, meg is választottuk csapatkapitánynak.” A serdülő kontinenstornán aranyérmes Baranyai József (75) ezúttal a nyolc közé sem fért be. „Bebizonyosodott, hogy bele kell erősödnie a súlycsoportba. Ahogy Mizsér Marcellnek is, aki egyelőre csak itthon képes kimagasló teljesítményre. Rutinhiánya miatt még nincs megfelelő magabiztossága, de fejlődőképes.” A legtapasztalatlanabb magyar versenyző Felföldi László (+80) volt – alig tíz mérkőzéssel a háta mögött érkezett Ukrajnába -, mégis nagyot küzdött a harmadik helyen végző német bokszoló ellen. „A fiúk – szinte kivétel nélkül – példamutató magatartást tanúsítottak a felkészülés alatt és az Eb-n is. A csapatszellem is kitűnő volt, összetartottak a srácok. Aki igazi győztes akar lenni, annak vércseként, szüntelenül a kitűzött célra kell figyelnie, amely nem más, mint az olimpia. Bízom benne, hogy fiataljainkat ilyen fából faragták, de ha kell, edzőik még faragnak rajtuk. Az idő azonban kevés, hiszen már nyakunkon a szentpétervári világbajnokság.”