Január 13-án, pénteken este fellobban az olimpiai láng a Bergisel Stadionban, és megkezdődnek az I. Ifjúsági Téli Olimpia küzdelmei. Az alpesi város már lázban ég, de ugyanez igaz a magyar csapat valamennyi tagjára is. Mindannyian kemény edzésekkel töltik a megnyitóig hátralévő időt, emellett természetesen ismerkednek a többi sportolóval is.
Fogl Balázs „Az első két nap szárazedzéssel telt, csütörtökön mehetünk fel először a sáncra” – mesélte Szilágyi Ákos, aki síugrásban indul Innsbruckban. „A ködös, esős idő után végre kisütött a nap is, így láthatjuk az Alpok gyönyörű vonulatait!”
Ákos lesz a magyar csapatból az első, aki a versenypályán is megcsodálhatja a napfényt: szombaton délelőtt a síugrók a K90-es sáncon kezdik a küzdelmeket.
Egy nappal később már Panyik Dávidért is szoríthatunk, a biatlonosok 7,5 km-es sprint futamát rendezik.
„Izgalmasan telnek a napok itt, Innsbruckban. Jó a hangulat a magyar csapatban, a házban egy emeleten lakik a teljes küldöttség, már mindenkivel összeismerkedtem. Hihetetlen az ellátás, fantasztikus a szállás is” – zárta rövid üzenetét a sílövészet kiválósága.
Az innsbrucki olimpián valamennyi versenynapon lesz magyar induló, legtöbbször az alpesi síelőknek lehet szurkolni, ők négy alkalommal siklanak le a Patscherkofel hegyről. A helyszin történelmi, lévén 1964-ben, majd 1976-ban a téli olimpiák alkalmával ugyanitt rendezték a lesiklóversenyeket.
Az olimpiai sztárja lehet
2000-ben, a nyári olimpián Sydneyben a gyorsúszók 100 méteres versenyszámában feltűnt Eric Moussambani, aki Egyenlítői-Guineából érkezett. A versenyen ugyan majdnem teljesen utolsó lett (csak azokat előzte meg, akik kiugrottak mellőle a rajtnál), ám hamar nemzeti, sőt nemzetközi hős lett. Szinte lehetetlen körülmények között készült a viadalra, de becsülettel helytállt, a „lassú” gyorsúszásáról készült felvétel pedig néhány nap alatt bejárta a világot.
Innsbruck egyik sztárja egy eritreai síelő lehet: a 15 éves Shannon Abeda ugyan már Kanadában született, mégis Afrikát képviseli az olimpián. Moussambanival ellentétben komoly tervekkel és célokkal utazott a versenyre: „Édesapám egy háborús konfliktus idején menekült előbb Szaúd-Arábiába, majd onnan Kanadába az 1970-es évek közepén – mesélte a tinédzser. – Én már ott születtem, háromévesen kezdtem síelni Calgaryban. Büszke vagyok a családomra és arra, hogy Eritrea színeiben indulhatok az olimpián. Szeretnék példaképeim, a horvát Ivica Kostelic és az amerikai Bode Miller nyomdokaiba lépni. Európai pályán életember először versenyzek és szeretnék éremmel vagy ponttal hazatérni” – mondta Shannon. A fiatal síelő és családja életét már a futamok előtt megváltoztatta az olimpia: amióta az első cikkek megjelentek róla a világsajtóban, több, korábban a hazájától messzire vetődött családtagja vette fel Shannonnal a kapcsolatot. Talán nem véletlen, hogy az innsbrucki játékok egyik mottója a következő: „Összehozzuk a világot!”
