Láz, szél, hideg és eső – a nemzetközi ifi-körversenyen több külső tényező pecsételte meg a magyar válogatott sorsát is. „Gond nélkül”: a viadal fantázianeve ezúttal nem segített, panasz azonban így sem lehet az ifjúsági válogatottra, amely 15. lett összesítésben.
eFBé Július 13-15-én az Alpok várta az ifjúsági kerékpárosokat, akik szerte Európából érkeztek: a legtöbben Ausztriából, Belgiumból, vagy Németországból klubszínekben. Válogatottak is voltak: Csehország, Horvátország, Lengyelország Luxemburg, Norvégia, Szerbia, Szlovákia mellett az osztrák és a magyar szelekció. Hazánkból ott voltak az országúti ob dobogósai (Kenyeres Ábel, Emhő Ferenc, Magas Dávid – KSI-Schwinn Csepel SE) az 5. Varró Gergely (KSI), a 7., időfutamban győztes Pelikán János (CUbe-Balaton TCST) és a 9. Varró Bálint (KSI) – ezúttal válogatott mezben, százötvenegy tehetséges kerékpáros között.
Három nap alatt több mint 300 kilométer várt a fiatalokra Felső-Ausztriában, a mezőny a második napon a verseny történetében először bevásárlóközpont elől indult, Linz városából. Ez az etap, a leghosszabb volt a legeredményesebb: az első napi 20. hely után a válogatott feljött a 15. helyre, és ezt tartotta a harmadik szakaszon is. Belga csapat, az Avia Fuji ifjúsági garnitúrája nyert, az egyéni versenyben viszont a klub legjobbja, Tiesj Benoot előtt a szlovén Matej Mohoric végzett. A legnagyobb taps mégsem nekik, hanem Benjamin Declercknek járt: a belga fiúé volt az utolsó célegyenes sprintversenye. Bár a Pucheimer Straße még nem vetekedhet a Champs-Elysées-vel, az egykilométeres egyenesben megtapsolt fiatalokra néhány év múlva már a Tour de France vár.
A magyar válogatott versenyzői közül egyéni összetettben Kenyeres Ábel a mindhárom szakaszt teljesítő mezőny felénél, az 54. helyen zárt. Pelikán az 58., Varróék közül Gergely az 59., Bálint a 96. Emhő Ferenc el sem indulhatott, Magas Dávidnak az utolsó szakasz maradt ki – hogy miért, arról Somogyi Miklós csapatvezető számolt be honlapunknak.
„Az első etapon Emhő Ferit zavarta leginkább az eső: szintidőn kívül ért be, helyezetlenül zárt. Magas Dávid a harmadik nap előtt belázasodott, neki azért kellett kihagynia az Ohlsdorf–Attnang etapot. Nemcsak áztak, fáztak is a fiúk: 13-14 fokban kellett versenyezni, az elmúlt hetek otthoni kánikulája után ez teljesen más szervezetet kívánt.
Kenyeres Ábel tavaly belekerült egy szökésbe, az első napon övé volt a pöttyös trikó, ami a „Hegy királyának”, azaz a nap hegyihajrá-győztesnek jár. Idén ez nem sikerült. Az utolsó szakaszon a cél előtti három kilométeren belül Ábel hatalmasat esett, ha ez nincs, biztosan előbb végez. Természetesen a végeredményt sem erre, sem a többi csapat lehetőségeire nem foghatjuk rá. Sokaknak volt erre az időre megfelelő ruházatuk, az átlátszó, vízálló esőkabát nagy segítség, a mieinknek folyamatosan átázott a felszerelése…”
Kenyeres Ábel szerint kellett egy versenynap, hogy hozzászokjanak a nyáron extrémnek számító időjáráshoz.
„Az első napon egyszerűen lefagytam a kerékpárról, a második és harmadik napon már belelendültem, akcióztam végig. A második szakaszon, sajnos, hibáztam akkor, amikor viszonylag hátul voltam, és az utolsó hegyen megszakadt a sor. Nem sikerült felérnünk, pedig több esélyes is hátul ragadt. A rendezésről annyit, hogy az útlezárás, úgy gondolom, nem igazán jó, az étkezés és a szállás ellenben kiváló. A saját eredményemmel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a célom az összetett tízbe kerülés volt, ami az erőnlétemet tekintve teljesen reális célkitűzés. Sajnos, nem tudtam alkalmazkodni az időjárás változáshoz. A csapat eredménye lényegében reális, mert a három legjobb idő számít a csapatverseny összetettjében, tehát ha bármelyikünk sokkal jobb helyen végzett volna, de a többiek ugyanezt az eredményt érik el, szinte a mostanival azonos lenne az összetett eredmény” – értékelt honlapunknak 2012 országúti bajnoka.
Teljes eredménylista ITT.
