Az országúti világbajnokságon három magyar junior bringás indult a mezőnyversenyben, mindhármukat idő előtt kiintették. Varró Gergely a mezőny egyik legfiatalabb versenyzőjeként volt a legjobb magyar Hollandiában.
eFBé Szeptember 17-23. között rendezték Hollandiában, Limburg tartományban az országúti kerékpárosok világbajnokságát. Ennek utolsó napján volt korosztályos magyar érdekeltség.
A juniorok országúti mezőnyversenyében három, a KSI Schwinn-Csepel SE-ben versenyző volt a rajtnál: Kenyeres Ábel, Varró Bálint és Varró Gergely. Gergőt az utolsó körben intették ki – nem volt szerencséje, megérkezett az elit mezőny, így néhány juniort „leszedtek” a pályáról.
A csapatot vezető Somogyi Miklós, a KSI szakosztályvezetője nem sokkal a verseny után értékelt honlapunknak:
„Pelikán János sajnos megbetegedett néhány nappal a verseny előtt, Varró Bálint helyette ugrott be tartalékként. Sajnálom, hogy egyik fiúnak sem sikerült értékelhetően befejezni a versenyt. Eleve nehezítette a helyzetüket az, hogy hátulsó pozícióból rajtoltak, mivel a szólítás nemzetenként, a Világ Kupa erősorrendjében történik.
A keskeny pályán csak az esélyes jó eredményre, aki a mezőny első felében teker, a hátul lévőket a sorozatos bukások, kanyarok utáni felzárkózás megtizedeli. Fiainknak a hegymenet az erőssége, de abból csak két rövid volt a holland pályán, ami kevés volt ahhoz, hogy előre tudjanak menni.
Kenyerest és Varró Bálintot a hetedik körben intették le a pályáról, Varró Gergelynek az utolsó, nyolcadik kört nem engedték teljesíteni, ugyanis érkezett az elitmezőny a körpályára. Minden nehezítő körülményt figyelembe véve is azt kell, hogy mondjam, hogy az évközi szereplés alapján jobb eredményre számítottunk.”
Az időfutamban ezüstérmes szlovén Matej Mohoric volt a meglepetésember, legalábbis az élbolyt igencsak meglepte, ahogyan egy kilométerrel a cél előtt úgy megindult, hogy nem tudták befogni. A csapkodó eső és az erős szél egyébként kissé extrém körülményeket teremtett, ezért szökési kísérleteket csak elvétve láthatott a publikum.
Az utolsó ilyen azonban győzelmet ért: ahogy az élboly letudta az utolsó emelkedőt, a Cauberget, a 17 éves Mohoric beletaposott és az üldözők (az ausztrál Ewan, a horvát Rumac és az olasz Zurlo) már nem érték utol. Mohoric, aki az időfutamon második volt, egyébként Eb-3. és 4. (időfutam, ill. mezőnyverseny), így értékelte győzelmét: „Nem vagyok nagy sprinter, épp ezért is vártam a szökéssel a Cauberg végéig, mert ha a hegymenet előtt robbantok, akkor nem bírtam volna erővel végig. A szél megnehezítette a dolgunkat, különösen az, hogy épp a hegyi szakaszon kaptuk szemből. Hihetetlen, hogy én győztem és bejött a taktika. A következő idényben maradok Szlovéniában és egyelőre utána sem tervezem, hogy profinak állok”.
A második helyezett Caleb Ewan csalódott volt a célba érkezést követően: „Jobb versenyzőtől kikapni nem szégyen, mégis nagyon el vagyok keseredve, mert egész évben csak erre a versenyre készültem. Itt, Hollandiában is voltam, hogy szokjam a helyet és az európai versenyeket, versenyzőket. Nem jött össze a futam vége, hiába bírtam a tempót és nyerhettem volna meg a világbajnokságot. Remélem, hogy sikerül európai csapathoz szerződnöm – többel tárgyalunk, a következő idényt már szeretném ezen a kontinensen kezdeni…”
