Kicsik a nagyok között

Miért nem indul minden csapatsportág utánpótlás-válogatottja az első osztályú bajnokságban? Példák bizonyítják, hogy hasznos lenne, de nem mindenütt megy zökkenőmentesen a szervezés, pedig ahogy a szólás is mondja: igény volna rá.

Munkatársainktól Honlapunk munkatársai körkérdést intéztek az érintettekhez, hogy megtudjuk mi a helyzet az utánpótlás-válogatottak felnőttbajnoki szereplésével? A legjobban a vízilabdázóknál működik a rendszer, hiszen ott mindkét nemben a Vodafone OB  I-ben indulnak a fiatalok. Merész András, mint a Héraklész-válogatott szövetségi kapitánya volt az ötlet atyja. – Érzékelt bármilyen ellenállást, amikor 2006-ban előhozakodott a gondolattal? - Nem. Partner volt a szövetség és a klubok, hiszen akkoriban még úgy szállt vízbe egy-egy felnőtt női csapat, hogy két-három fiatal tudott beférni a keretbe, az én célom pedig az volt, hogy az éppen aktuális korosztályos világversenyre készülő válogatottak minél több játéklehetőséghez jussanak. Évről évre jobbak az eredmények, jelenleg az ötödik helyen állunk, és miután minden meccs beleszámít a bajnoki sorrendbe, minket is komolyan kell venni. Egy kikötés van: a Héraklész-válogatott akkor sem kerülhet be a rájátszásba, ha azt egyébként kiharcolná. Horkai György a junior-férfiválogatott szövetségi kapitánya optimista. Elmondta: ő kezdeményezte, hogy a junior-válogatott indulhasson az élvonalban és ennek eredménye már látható volt a perthi világbajnokságon. Röplabdában mind a leány, mind a fiú ifjúsági válogatott egy-egy Európa-bajnoki selejtezőtornával kezdte az évet. A felkészülésben azonban nagyon fontos szerepe volt az egyébként a Héraklész programban szereplő válogatottak felkészülésében az NB I alapszakasza: négy héten keresztül játszottak a hazai élvonalban az ősz folyamán. Elsőként a lányok szövetségi kapitánya, Nagy Attila foglalta össze legfontosabb tapasztalatait az NB I-es „kirándulással” kapcsolatban. - Tizenegy mérkőzésen szerepelhettünk az NB I alapszakaszában, három győzelem mellett nyolc vereség volt a mérleg. – Hasznosnak találta a tapasztalatszerzési lehetőséget a felnőttek világában? -  Mindenképpen. Az alapötlet az volt, hogy külföldi példára folyamatos versenyzési lehetőséghez juttassuk a selejtező előtt a csapatot. Próbáltuk ezt minél olcsóbban megoldani, így jött az ötlet. Remek alkalom volt ez nekünk, a gyerekek rutint szerezhettek, és versenyhelyzetben is kipróbálhattuk az edzéseken gyakoroltakat. Egyetlen probléma akadt: amikor az ellenfél nem azt a játékrendszert alkalmazta, amire mi fel szerettünk volna készülni. Ilyenkor viszont más dolgokra helyeztük a hangsúlyt, például a nyitásokra. – Folytatódhat a kezdeményezés? - Jövőre juniorok leszünk, és ismét szándékozunk elindulni az NB I-ben. Mivel 2014 áprilisában lesz az Eb-selejtező, szeretnék a teljes alapszakaszt végigjátszani, vagyis oda-visszavágót minden csapattal. Persze ez csak ötlet, sok mindenkivel egyeztetni kell róla, és az se biztos, hogy van rá anyagi fedezet. Nagy Attila tervét rögtön fel is vetettük Ludvig Zsoltnak, a sportág Héraklész-vezetőjének. - Nehéz történet, mert rengeteg szervezést és kompromisszumot igényelne. A válogatottban több játékos is van, aki már felnőtt kerettag. Lehet, hogy huszonkét bajnoki mérkőzés nagyon megterhelő lenne számukra, és logisztikailag sem könnyen kivitelezhető. Nem vitatom, hogy lenne értelme, de nem biztos, hogy megvalósítható. – Mennyire vették egyébként komolyan a fiatalok elleni találkozókat az NB I-es csapatok? - Maximálisan, miután az eredmények beleszámítottak az alapszakaszba, ezzel sikerült megfelelően motiválni őket. – Akkor a fiúk esetében is elérte célját a kezdeményezés? - De mennyire! Nagyon érett játékot mutattak, négyszer győzni is tudtak, vagyis alaposan beleszóltak a bajnokságba. Ráadásul ez alatt Tomanóczy Tibor kapitány ki tudta próbálni a selejtezőn résztvevő játékosokat. Mindkét nem esetében bátran állíthatom, hogy az újítás nagyban hozzájárult a sikeres felkészülésükhöz. – Akkor a következő szezonban lesz folytatás? - Természetesen szeretnénk folytatni. A junior-selejtezők ráadásul nem januárban, hanem áprilisban lesznek. Tavaly mindössze négy hétvége állt rendelkezésünkre az összes mérkőzés lebonyolítására, most viszont akár februárig, az alapszakasz közepéig is elnyújthatjuk. A Magyar Kosárlabda Szövetség részéről a főtitkár, dr. Sterbenz Tamás ismertette a testület álláspontját: – Az 1990-es években volt ilyen próbálkozás, most is felvetődött az ötlet, de a pontos megvalósításon még gondolkodunk. Inkább amellett van a szövetség vezetése, hogy minél több nemzetközi mérkőzést szervezzünk a korosztályos csapatoknak a rutinszerzés érdekében. Ennek jegyében indul az U16-os fiú válogatott a székesfehérvári tornán, ahol a Real Madrid és a Cibona Zagreb is az ellenfelek között lesz. –Mikor születik végleges döntés az esetleges bajnoki részvételről? – A versenykiírás márciusban készül el, akkor értékeljük újra a helyzetet. Kovács Péter, a férfi kézilabda utánpótlás-válogatottak vezetőedzője: – Ősztől a balatonboglári akadémián indul képzés a junioroknak.  Oda azokat várjuk, akik a klubjukban nem kapnak elég lehetőséget. Az akadémián dolgozó edzők havonta egyeztetnek a szövetséggel, és azt az ötletet terjesztettük elő, hogy a 19-21 éves játékosok alkotta csapat indulhasson a férfi és a női NB I-ben. – Milyen előnyei lennének? – Meccsrutint szereznének a játékosok. A juniorok csapata nem eshetne ki az élvonalból, de az eredményei beszámítanának a bajnokságba, így az ellenfelek is komolyan vennék, nem a tartalékokat küldenék pályára ellenük. – Mikor véglegesíthetik az elképzelést? – Tavasszal lesz döntés, és bízunk abban, hogy a szövetség elfogadja a javaslatot.