Milliárdos kajakosok

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség plusz juttatásként egymilliárd forintos támogatást kapott a kormánytól. Baráth Etele elnök honlapunknak elmondta, hogy az összeget az utánpótlás és az infrastruktúra fejlesztésére fordítják.

K. D. Néhány nappal ezelőtt egymilliárd forintos plusz állami támogatás landolt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség bankszámláján. Baráth Etele elnök honlapunknak elmondta, hogy az összeget a tavalyi állami költségvetési tartalékból kapták, már az év végén tudni lehetett róla, s január elején meg is érkezett. Információink szerint magasabb szinten döntöttek a pénz odaítéléséről. Erről Baráth Etele azt mondta, hogy a legfelsőbb vezetés – beleértve a kormányfőt és az emberi erőforrások minisztériumához tartozó sportállamtitkárságot – határozott a támogatásról. Indoka az elmúlt évtizedek kiemelkedő eredményessége alapján a halaszthatatlan humán és műszaki fejlesztések azonnali megindítása volt. Az előzményekről a szövetség elnöke azt közölte, hogy tavaly több sportág képviselőivel együtt egyeztettek, és már tavasszal megfogalmazták kérésüket a támogatási rendszer átalakításáról. Baráth Etele elmondta a megbeszéléseken: a szövetség helyzetét nehezítette, hogy éppen a legnagyobb szponzorait, vagyis a bankokat és informatikai cégeket sújtják a különadók, és az eddig támogatásra költött összegek egy részét más sportágakhoz irányították a társaságiadó-kedvezmény miatt. (Az ősszel aztán a kormányfő megbeszélésre hívott 14 szövetségi vezetőt, és akkor ígéretet tett arra, hogy a „nem látványsportágak” 2013-ban 10-15 milliárdos állami dotációt kaphatnak. Ez laz összeg legkorábban áprilisban érkezhet meg – A szerk.) S hogy mire költi a kajak-kenu szövetség a különlegesen magas összeget? Az elnök közölte: az összeg a hatvan százalékára a klubok és a szakosztályok pályázhatnak, emellett 150 millió forintot műhelytámogatásként utalnak ki jövő héten az utánpótlás fejlesztésére. A támogatásból megvalósítják a Velencei-tavi bázis infrastrukturális fejlesztését és a szolnoki versenypálya eszközeinek felújítását. Az elnök szerint az egyszeri támogatást önmagát többszöröző módon kell felhasználni. A szövetség célja, hogy megfelelő stratégiájával új alapokra helyezze a sportágat. Baráth szerint fontos lenne a nagyobb merítési lehetőség, szélesebb bázis kialakítása az utánpótlásban, nyitás a családok és az iskolák felé. Vagyis olyan sportszolgáltatások megindítása, amelyek támogatják a bővítetten is fenntartható működést. Ehhez viszont elengedhetetlen az infrastrukturális fejlesztés és a létesítmények bővítése. Kiemelte, hogy leromlott állapotok uralkodnak a bázishelyeken is, máshol pedig szigetelni, festeni kell. Emellett az úgynevezett lapátos megállóhelyek minősítési rendszere is a szövetséghez került, a vízpartokon a szabadidősportot támogatva több sportág közös infrastruktúráját építik ki. Az alapcélokon túl terv még az edzők jövedelmének emelése, valamint egy ösztöndíjrendszer kialakítása a versenyzők számára, ami megakadályozná a lemorzsolódást – akár középiskolai, akár főiskolai képzésbe belépve –, így a külföldre távozást is. Az elnök szerint a sportágban mindenki örül annak, hogy pénz áll a házhoz, és több éve elkezdett fejlesztések valósulhatnak meg az idén. Más sportágak részéről találkoztak kritikával, elégedetlenséggel, de igyekeznek ehhez korrekten viszonyulni. Baráth kiemelte: az olimpiai eredményességet is figyelembe véve nem mondható, hogy érdemtelenül kapta a pénzt az MKKSZ. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi években lemondtak a nekik járó támogatás egy részéről. Az elnök szavait Weisz Róbert szakmai igazgató azzal egészítette ki: a sportág eddig borotvaélen táncolt, ám most lehetőséget kap arra, hogy felzárkózzon a csapatsportágak mellé. A vízitelepek fejlesztése, hajók és mentőmotorcsónakok vásárlása mellett cél az utánpótlásban és a második vonalban dolgozó edzők, valamint versenyzők nagyobb anyagi megbecsülése. Fontos lenne elérni, hogy az utánpótlásban is megérje dolgozni a trénereknek, még ha nem is nevelnek olimpiai bajnokot. A szövetség célja, hogy perspektívát nyújtson, és itthon tartsa a versenyzőket, edzőket – erre pedig megoldást jelenthet az állami támogatás.

A 2008-ban elhunyt kétszeres olimpiai bajnok Kolonics Györgyről nevezték el a csepeli Gubacsi Szabadidős Vízi Turisztikai Központot. A névtáblát az egykori klasszis volt edzője, Ludasi Róbert avatta fel pénteken. A 2010 januárjában átadott bázison a hajótárolók és a szálláshelyek mellett korszerű edző- és konferenciaterem is található, és csaknem kétszáz versenyzőnek ad felkészülési, edzőtáborozási lehetőséget.