Az Armstrong-ügy, magyar szemmel

Lance Armstrongot 2012 októberében fosztotta meg a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség az összes, 1998-2010 között elért eredményétől, így a hét Tour de France-győzelmétől is. Vajon a közelmúltban egy tévéinterjúban őszintén nyilatkozó sportoló vallomása újabb – akár végső – csapást mér a kerékpársportra?

eFBé A magyar szövetség elnöke, Katona Kálmán szerint a magyar kerékpársport jövője – a támogatások szempontjából – független kell, hogy legyen Lance Armstrong ügyétől. A december közepén megválasztott elnök és munkatársai új utánpótlás-programon dolgoznak, számukra most ennek az elindítása a legfontosabb. „A Magyar Olimpiai Bizottsággal úgy váltunk el a legutóbbi tárgyalást követően, hogy a kerékpársport ott van a tizennégy, komolyabb anyagi támogatásban részesülő sportág között. A jövő héten tárgyalunk dr. Simicskó István sportot felügyelő államtitkárral a hogyan továbbról, többek között az utánpótlás-nevelő programunk megvalósításának lehetőségeiről. Ilyen tekintetben nincs és nem is lehet Armstrong-ügy, mert egyelőre messze nem a Tour de France-ra szánjuk a versenyzőket.” Somogyi Miklós több mint húsz éve a KSI-Schwinn Csepel SE szakosztályvezetője. Az 1984-es „pótolimpia” győztese úgy gondolja, hogy Armstrong ügye egyenlő lehet a komplett élmezőny meggyanúsításával. Nem foglalkozik az Armstong-üggyel, hiszen az ifjúsági olimpia kvalifikációs éve van, így gőzerővel inkább erre koncentrál, mint az ifjúsági válogatott vezetője.

– Lance Armstrong kimagasló emberi képességekkel rendelkező versenyző volt, akit most megcsíptek. Az élsportolók mögött komoly orvosi háttér van, azt pedig, úgy gondolom, nem sportszakmai kérdésként döntik el, hol a határ a „tiszta” és a „nem tiszta” versenyző között. Olyan emberről beszélünk most, aki már fiatalon megmutatta, hogy mit tud. Ha valaki gyerekkorától kezdve negyedórával veri az országúti mezőnyt, az tehetséges is. – A klub fiataljai között téma volt az Armstrong-ügy? – A gyerekek egyáltalán nem foglalkoztak vele, az ifik azonban már beszélgettek róla. Nekik ugyanis saját tapasztalataik vannak arról, hogy mit jelent a doppingellenőrzés, hiszen az ifjúsági válogatott nemzetközi versenyein az már megszokott. Négy éve sajnos a mi csapatunk is érintett volt egy sajnálatos ügyben, amikor a pálya Eb-n akadt pozitív magyar doppingeset.

A 2009-es pályakerékpáros Európa-bajnokság pontversenyében ötödik lett az akkor 19 esztendős Támer Kolos, ám a július 17-i viadal után levett vizeletében tiltott szert mutattak ki. Ezért kétéves eltiltást kapott. A kerékpáros a szándékos doppingolás tényét tagadta. Ugyanakkor elismerte: azért felelős, mert nem volt körültekintő, amikor az általa fogyasztott táplálék-kiegészítő összetételét nem vizsgálta.

– Szervez a klub tájékoztatót a versenyzőinek a témában? – Szakértőt is hívunk, de magam is beszélgetek a srácokkal. Ha versenyre utazunk, komoly csomagellenőrzést is tartok. Sajnos, az a tapasztalat, hogy a mai fiatalok nem a szakembernek hisznek, hanem azoknak a fórumíróknak, akik elárasztják a világhálót. A fiatalságot helyettünk, vagy inkább ellenünk a televízió és az internet neveli: annyi vitaminról, táplálék-kiegészítőről, energiaitalról és más hasznos „csodaszerről” hallhatnak és olvashatnak, hogy csoda, ha még nem gyógyszerfüggő a magyar társadalom. – Mit tudnak a táplálék-kiegészítőkről? – Úgy tapasztaltam, hogy elég képzettek a témában. Nemcsak a fiatal kerékpárosokra igaz, hanem számos élsportolóra, vagy egyszerűen csak azokra, akik lemennek az edzőterembe, hogy odafigyelnek az étkezésükre, beosztják a vitaminokat és a táplálék-kiegészítőket. Nagyon hiányzik Magyarországon az a tudományos, orvosi háttér, amely a megengedett teljesítményfokozással foglalkozik, azon túl, hogy teljesítmény-diagnosztikával is. Egészen pontosan egy ilyen már van, novemberben adták át a Sporttudományi és Diagnosztikai Központot. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne a folyamatos tudományos felvilágosítás. Egyszerű példa: ha kiderül valakiről a vizsgálat után, hogy vashiányos, akkor tudjon arról, mit és miért kell azután beszednie. – Káros a magyar kerékpársportnak az Armstrong-ügy? – Igen, ugyanúgy, ahogy tíz éve az akkori doppingügy miatt kilépett például a Mapei cég a kerékpáros életből, Magyarországon megszűnt a Mapei-csapat. Hasonló előfordulhat most is, lehet, hogy támogatókat veszít a sportágunk, amely ellen, úgy érzem, „boszorkányüldözés” folyik. Az atlétika és a kerékpársport hosszú évek óta megbélyegzett. Azt szerintem senki nem hiszi, hogy évi ötvenezer két keréken megtett kilométert zsíros kenyér-diétával el lehet érni. Tehát különböző szereket, étrend-kiegészítőket sokan használnak. Hogy hol a határvonal a tiltott és a megengedett teljesítményfokozás között? Ez sajnos, nemzetközi mércével mérve, a sportágon belül sem egységes, hát még a sportágak között...

A fent leírtakkal némely esetben akár honlapunk szerkesztősége is vitába szállhatna, ám a témában ezúttal olvasóink véleményét várjuk.