2013-02-14 17:15
Az olimpiai státus segítene
A hétvégén a törökországi Konyában rendezett utánpótlás Európa-bajnokságon öt érmet nyert a magyar csapat. A régvárt remek eredmény után Büchler Zsolt szövetségi kapitány már a 2020-as olimpián látja tanítványait – feltéve, ha a sorban álló sportágak közül a karatét veszik fel az ötkarikás programba. Ha így lesz, akkor a szakember szerint „lenyomják” még a vízilabdázókat is.
Molnár Attila– Két arany- és három bronzéremmel zárták a kontinenstornát. Számítottak erre? – Maximálisan elégedett vagyok az eredményekkel, negyvennégy ország közül a negyedik helyen végeztünk. Mindezt úgy, hogy a házigazdák tizenegy aranyat nyertek, a mögöttük következő angolok és spanyolok kettőt-kettőt, azaz pont annyit, mint mi. De nekik volt második helyezésük, nekünk nem. Negyven éve a legjobb eredményt értük el. Gondolja el, mi van akkor, ha akad még egy döntősünk! – Lehetett volna? – Hogyne. Volt néhány versenyzőnk, aki csak nüanszokkal maradt le a dobogóról. De ez törvényszerű, ilyen mindig előfordul. De így is igazi karate-nagyhatalmakat utasítottunk magunk mögé. – A törökök kiugró eredménye a realitást tükrözi vagy a hazai pálya előnyét? – Biztos közrejátszik a helyszín is, de elképzelhetetlenül tudatos munka folyik náluk. Már az utánpótlás-korosztályban megteremtik a versenyeztetés lehetőségét. Pár éve a legjobban fizetett női sportolójuk karatés volt. A különböző címei után lakást, majd házat kapott. Az autóit nagyjából évente cserélte. Mi ez, ha nem vonzerő a fiataloknak? Ki ne érezne így kedvet ahhoz, hogy belevágjon ebbe a sportba? – Nem nehéz kitalálni, itthon nincs ekkora dőzsölés… – Szerelemből tesszük a dolgunkat. Ez az oka annak is, hogy az eredményesség szép lassan elfogy a felnőtt korosztályra. Nincs állami segítség a háttérben. Magam is sokszor a saját pénzemből versenyeztetem a gyerekeket, ha a család már nem képes finanszírozni a kiadásokat . – Változhat a helyzet, ha májusban, illetve majd véglegesen szeptemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a karatét választja „újoncként” a 2020-as olimpiai játékok programjába. – Hadd kezdjem azzal, mennyire megdöbbentett engem is a hír, mellyel olyan ősi sport olimpiai létjogosultságát kérdőjelezik meg, mint a birkózás. Már a nagy görög filozófus, Platón is olimpiai bajnok volt, nevét is széles válláról, hátáról kapta. Mi abban bíztunk, hogy a taekwondo válik kegyvesztetté, és akkor majdnem biztosra mondtam volna, hogy a karate lesz a nyertes. Így azonban a birkózás mindent elkövet majd a visszakerülésért. Mi pedig annyi csalódáson vagyunk túl, annyiszor hitegettek, hogy nem is álmodozom inkább. Aztán ha mégis sikerülne, akkor valóban jöhetnének a változások. Egyértelműen megnyílna néhány pénzcsap és a felnőtt versenyzőinket bent lehetne tartani a rendszerben, nem veszítenénk el őket. Az eredményeinkből látszik, az alapok lerakásával nincs gond. Átmenthetnénk a felnőttek szintjére. – Szerencsés esetben a mostani dobogósokról mint leendő olimpiai helyezettekről, érmesekről beszélhetnénk? – Kijelenthetem, hogy hamarabb lesz aranyérmünk karatéban, mint vízilabdában. Tudom én is, hogy voltak aranygenerációink több labdajátékban is. Nekünk akkor is alapvetően a súlycsoportos sportágak fekszenek. A nagy csapatjátékokban olyan méretbeli különbség alakulnak, alakultak ki az idő előrehaladtával, amit nálunk egy-egy kivételtől eltekintve hosszú távon nem lehet pótolni. Van egy Nagy Lacink, aki kiemelkedik, de nincs több világklasszisunk. A küzdősportok viszont kimondottan fekszenek nekünk. Nem muszáj mindenkinek a legnagyobbnak lennie, elég, ha a hozzá hasonlókkal veszi fel a versenyt. – A hétvégi Eb-n sikeresen szerepelt csapat alkothatná a 2020-as felnőtt keretet? – A lehető legjobb korban lennének.