2013-03-06 11:13
Nem verekszenek
Társadalmi beilleszkedés, versenyszellem, győzni akarás, sportszerű viselkedés: a karate, például, mindegyikben segít(ene)... Akár ez, akár másik küzdősport is bekerülhet a köznevelési tantervbe, persze ne legyenek illúzióink: a megvalósításhoz még sok hiányzik. S nem a szakedzők részéről.
eFBé A közelmúltban tartotta a Magyar Edzők Társaságának újonnan alakult Küzdősportok és Harcművészetek Szekciója az első továbbképzését. Az előadásokon kiderült: a szakma kész a feladatra, ha kellene, néhány héten belül indulhatna karate, vagy taekwondo-oktatás, lehetne boksz-, vagy birkózóedzés az általános iskolákban. Koncentráció, felelősség, egészséges küzdőszellem A továbbképzés egyik előadója Kozma Erzsébet volt, aki a legmagasabb fokozattal rendelkező női karatemester Magyarországon. A szövetség alelnöke, vezeti az edzőbizottságot, emellett a Pest-Budai Shotokan Karate Clubot is (Erzsébet ITT mutatkozik be bővebben). Ő is tudja, ha a szülők meghallják a küzdősport szót, akkor legtöbbször az első reakció: „Márpedig az én gyermekem nem fog verekedni!” Holott erről ez esetben egyáltalán nincs szó. Mert ha egyszer elkezdődne a rendszeres oktatás, akkor a kicsik az első órától kezdve azt tanulják, hogy... Mit is tanulnak? – Önvédelmet és felelős gondolkodást, uralni a testüket és a szellemüket. A karatéban nem az a lényeg, hogy az erejét fitogtassa a gyerek, hanem az, hogy bizonyos helyzetekben meg tudja védeni magát. A karate legfontosabb nevelőértéke abban rejlik, hogy elismerjük egymás sikerét: ha a másik győz, meghajlunk a tudása előtt! Alapvető érték a tisztelet, és nem kell mindenáron győzni. Persze fontos a győzelem is: az iskolában jó jegyet kell szerezni, a munkában jól kell teljesíteni, nyerni kell a szőnyegen, a páston… De nyerni csakis úgy lehet, hogy közben az ellenfeleimet maximálisan tisztelem. – Része lehet, vagy része lesz a küzdősport oktatása a testnevelés tantervnek? - Mi azon dolgozunk, hogy legyen a része, jelen pillanatban ott tartunk, hogy lehet a része. Felmenő rendszerben gondolkodunk, úgy, ahogy az oktatásban is szokás, valamint a küzdősportokban is így van. - Készen áll arra a szövetség, hogy kedvező döntés esetén azonnal megfelelő szakedzők álljanak rendelkezésre akár az egész országban? - Készen állunk, megvannak a szakembereink. Ráadásul a „Karatesportág integrálásáról” szóló tanulmányunk, összefoglaló tervezetünk is kész: ezt Kálóczi József kollégámmal írtuk (ITT olvasható). Lefedtük az általános iskola és a középiskola valamennyi évfolyamát. Tényleg csak a lehetőséget várjuk. Csapattá kovácsol Ledényi Levente, aki „A dzsúdó szellemiségének képviselője”, azt mondja: ez a 2009-es Európa-bajnokságon kapott díj sportolói pályafutásának megkoronázása (Levente ITT mutatkozik be bővebben). Szinte minden korosztályt tanít, a legkisebbeket, óvodásokat egy gyermekotthonban, valamint a Nagy Sportágválasztó Óvodában (erről ITT írtunk bővebben). A fegyelemre nevelés mellett a rendkívül komplex mozgást is kiemeli. – A dzsúdóoktatás lényege egyszerű: a gyerekek mozgáskoordinációját fejlesztjük. Nincs ütés, nincs rúgás, ellenben a gyermek minden testrészét megmozgatjuk, a feje búbjától a lábujja hegyéig. – És a karfeszítés, meg a fojtás? – A legkisebbek oktatásából mindkettő kimarad. Később, ha már megtanulták kontrollálni a mozgásukat, akkor ezeket is megtanítom nekik, de addig nem. – A Nagy Sportágválasztó Óvodában hetente van judofoglalkozás. Mennyit fejlődtek a kicsik október óta? – Rendkívül fegyelmezettek lettek. A küzdelem elején és végén a meghajláskor nincs már olyan, aki duzzogva elvonulna, vagy vakarózna. Odafigyelnek egymásra és ha kell, kölcsönösen segítik a másikat. Csapattá kovácsolódtak! Küzdősport a testnevelés órán? A legtöbb közoktatási intézményben a mindennapos testnevelés valójában heti három tornaórát jelent. A maradék kettő a délutáni sportköri foglalkozásokon programján szerepel. Olyanok vesznek részt rajta, akik nem egyesületben sportolnak. Utóbbiak esetében – főleg, ha minden nap edzésük van – az egyesületi igazolás kiválthatja a plusz két órát. A küzdősportok a délutáni foglalkozások részei lehetnek – csak legyen rájuk igény!