Közlekedni tanulnak

Az iskolások, általában a fiatalok szívesen töltik két keréken – sőt, mivel mostanában a monocikli is hódít: egyen – a szabadidejüket. A kerékpársport azonban, úgy tűnik, nem méltó arra, hogy bekerüljön a Nemzeti Alaptantervbe (NAT). Ehelyett a kényszermegoldás, mondhatni a B terv, az lehet, hogy a kerékpáros közlekedés gyakorlati oktatását vezessék be az iskolákban.

eFBé Néhány évvel ezelőtt született meg az első kerékpársport-tanmenet, azt a Hazai György, a KSI edzője által vezetett többfős csapat készítette el. Ötlet, megoldás tehát létezik arra, hogy szervezett formában, hatékonyan tanítsák gyermekeinket kerékpározni. A KRESZ eddig az egyetlen téma, amelyben a bringa valamilyen formában megjelent az iskolai mindennapokban. A Vuelta Sportiroda, azaz Eisenkrammer Károly és csapata kifejezetten a közlekedésbiztonság felől közelítette meg a sportágat és állított össze kerettantervet a 3-4., illetve 5-6. évfolyamnak (ITT olvasható), ami ősztől választható tantárgy lesz. Közlekedj okosan! – Számos iskolában komolyan foglalkoznak már évek óta a kerékpáros KRESZ oktatásával, több tantárgynak is az eleme, de leginkább a technika és életvitel órák része – mondja Eisenkrammer Károly. – Ez nagyon dicséretes dolog, az már kevésbé, hogy az elméleti oktatás általában nem párosul a gyakorlatival. Ezen szeretnénk változtatni. A tananyag, amit összeállítottunk, fele-fele arányban tartalmazza az elméletet és a gyakorlatot. Az időjárásunknak megfelelően elosztottuk az évi harminchat tanórát tantermi és tantermen kívüli foglalkozásokra.

Az általános iskola 1-8. évfolyamainak valamelyikében szereplő sportágak: aerobik, alpesi sízés, asztalitenisz, atlétika, dzsúdó, frizbi, grundbirkózás, korcsolyasport, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, nordic walking (természetjárás), ritmikus gimnasztika, röplabda, szertorna, tájfutás, turul, úszás.

Megyénként egy-két iskola van csak, amelyek az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal (OBB) együttműködve – és a tanórai foglalkozásokat kiegészítve – évente tartanak kerékpáros KRESZ-versenyeket a diákjaiknak. A közlekedési ismereteiket gyakorlatban mutatják be a gyerekek. – Alapvetően kell változnia a szemléletnek: a gyakorlati tantárgyat valóban a hétköznapok gyakorlatában kell megtanítani. Ültessük fel a gyereket a kerékpárra, és tanítsuk meg elindulni, megállni, bekanyarodni, irányt jelezni, hátranézni… Erre épül a tantervünk. Tudjuk, hogy a továbbiakban sem lesz – legalábbis egy-két éven belül biztosan nem – a testnevelésóra része, nem kerül be a mindennapos testnevelésbe. A szabadon választható órakeretbe ajánljuk az évi harminchat foglalkozást: heti negyvenöt percben, vagy inkább még hatékonyabban, kéthetente kilencven percben. Első körben már annak örülnénk, ha megduplázódna azon iskolák száma, amelyek ténylegesen gyakorlati kerékpáros közlekedést oktatnak. Ha így lesz, egy év után leülünk velük, és összegezzük a tapasztalatokat, majd változtatunk, amin kell. Távlati terveink, céljaink is vannak, bele is írtuk a programunkba: az oktatás nyáron kiteljesedhet kerékpártúrával, kerékpáros táborral. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt már csak azért is nehéz megvalósítani, mert a pedagógusra óriási felelősség hárul. Húsz-huszonöt kisgyerek mellé hat-nyolc felnőtt kísérő kell.

A Bringa Akadémia programját választó iskoláknak, pedagógusoknak a sportiroda segít, akkreditált továbbképzéseket tart. Ezek jelenleg önköltséges tanfolyamok, de az intézmény folyamatosan keresi a támogatókat. Erről bővebben ITT. Kapcsolat: [email protected].

Alpesi sí, frizbi: igen, kerékpározás: nem A legtöbb kisgyerek óvodás korában megtanul biciklizni, tavasztól őszig pedig, szerencsére, még mindig sok bringázó gyereket látni. A NAT-ban (erre épülnek 2013 őszétől a helyi tantervek), az általános iskolai „mindennapos testnevelésbe” mégsem fér bele a sportág. Nagy Györgyi, a Baj Kerékpáros SE szakosztályvezetője, testnevelő tanár, egyike a teremkerékpározás hazai megteremtőinek. Korábban szertornával foglalkozott, ma művészi kerékpározást is oktat, a torna és a kerékpár „egyvelegét”. – Évente tizennyolc órát tervezhet egy-egy iskola szabadon a száznyolcvanból, ennyi marad nekünk a kerékpársportra. Nálunk az ilyen tanóra negyvenöt perc aktív mozgásból áll. A gimnasztika, a rendgyakorlatok, de még a játék is: bringafogózunk, kerékpárlabdázunk, sőt, a Cooper-teszt is kerékpáros. Sajnálom, hogy órakeretben alig marad lehetőségünk gyakorolni; az új fenntartó korlátozta a tornaterem-használatot, így eleve kevesebb edzésidőnk van, ez alapjaiban renget meg egy sportági bázisiskolát…

Nagy Györgyi szívesen tart a teremkerékpározást bemutató tanórát. Kapcsolat: [email protected].