Budapest: új szereposztás

Visszatérő, többek által feldolgozott téma, hogy a labdajátékokban (vagy látványsportágakban, gyakorlatilag mindegy, mi a kategorizálás...) a vidéki egyesületek sorra nyerik a bajnoki címeket, míg a fővárosi klubok mögöttük kullognak. Honlapunk a határozottan lemaradóban lévő budapesti egyesületek közül a meglehetősen speciális helyzetben lévő Vasast választotta, amikor az okokra kerestük a magyarázatot.

Szegő Tibor A legnépszerűbb csapatsportágak közül a labdarúgóknál Győrbe került a bajnoki cím, Debrecenbe a Magyar Kupa. A kézilabdázó férfiaknál a Veszprém, a nőknél a Győri Audi ETO KC nyert, sőt utóbbi a Bajnokok Ligáját és az MK-t is elhódította. Vízilabdásaink esetében a női és a férfi bajnoki arany is Egerben landolt. A jégkorongozók mezőnyét hosszú ideje a fehérváriak uralják – fő csapatuk az EBEL-ben indul –, a magyar bajnokságban a Dunaújváros a „király”. Kosárlabdában a Sopron-Győr-Székesfehérvár-Szolnok tengely az uralkodó, míg a röplabdázóknál férfi vonalon a Kaposvár, a nőknél a Vasas-Óbuda a legjobb, bajnoki és kupagyőzelemmel. Mindössze egy olyan sportág van tehát, amelyikben budapesti együttes (is) áll a ranglisták élén, de említhetjük még az FTC női kézilabdázóit és a Vasas pólósait, akik fővárosiként kiemelkedően teljesítenek a nemzeti pontvadászatokban, a többi néma csend. (Csak zárójelben: a női futballról, udvariasságból, nem feledkezünk meg, már csak azért sem, mert az MTK jóvoltából hajszálnyit javítja Budapest szerény részesedését...)

A napokban jelent meg az enyhén szólva meghökkentő hír, hogy a piros-kék klub három meghatározó pólósa, Hárai Balázs, Nagy Viktor és Moritz Oeler távozik a Komjádiból, igaz érkezik – a KSI-vel ifjúsági bajnoki címet szerző – Német Toni, ám valószínűsíthető, hogy vele sem lesz harcban az aranyért Földi László csapata. Az ügyben megkerestük Markovits Lászlót – a klub elnökét –, és arra kértük, hogy járjuk körül együtt azokat a sportágakat, melyekben a jövőben – vagy már most is – szemmel láthatóan az utánpótlásra koncentrálnak. – A változások nyomán milyen eredményt vár a vízilabdázóktól a következő bajnokságban? – A keret véglegesítését követően, természetesen a megváltozott pénzügyi lehetőségeinktől nem függetlenül, a szakmai célok is kitűzésre kerülnek majd. Az már most látszik, hogy a bajnoki címért hosszú évtizedek után először nem tudunk harcba szállni, de hangsúlyozom, ez nem azt jelenti, hogy ne lennének hosszútávú kiemelt szakmai céljaink. Sok fiatal kap majd lehetőséget, s ez mindenféleképpen örömteli. Ami a szakmai stábot illeti, a negyedik hely dacára sem merült fel bennünk a változtatás kérdése, az elmúlt hét év öt bajnoki címe önmagáért beszél. A szakmai stáb Földi László vezetésével abszolút partner volt a központ döntésében, ők is felmérték és belátják, hogy a klub és a szakosztály nem tud és nem is kíván további pénzügyi kockázatokat vállalni, hanem az ésszerűség és a fiatalítás mellett foglalt állást. – Folytassuk kézilabdával! A női NB I/B-ben ezüstérmes lett a Vasas. Régen meghatározó szereplői voltak ennek a műfajnak, mikor lesznek újra azok? Vagy inkább ezen a pályán is az utánpótlás-nevelés felé fordulnak?

– A Kispest elleni győzelem végül a bajnokság második helyét eredményezte, ami alátámasztja Varga Márta vezetőedző és munkatársainak kiváló munkáját. Egy vidéki csapat előzött meg minket és látszik, hogy már nemcsak az első, hanem a másodosztályban is vidéki csapatok kerülnek a fővárosiak elé. Természetesen nem lehet mindent a forrásokra fogni, de a mai élsportot nem lehet széleskörű támogatás nélkül megoldani. A vidéki csapatok sok mindenkire számíthatnak, legyen az a város, vagy lokálpatrióta cégek sora, miközben a fővárosi klubok lehetőségei az elmúlt években rettenetesen beszűkültek. Ezt a tényt figyelembe véve a Vasas jelenleg nem tud mást tenni, mint hogy az utánpótlás nevelésre fordítsa a még rendelkezésre álló pénzt, amelynek mértékét kiemelkedő nagyságban a társaságiadó támogatás határozza meg. A TAO-pénzek nélkül a Vasas se tudna ilyen színvonalasan szerepelni az utánpótlás-korosztályokban. – A leány kosarasoknál a Vasas Akadémia serdülőcsapata nem talált legyőzőre a Kecskeméten rendezett országos bajnoki döntőn, és a tavalyi év után idén is megszerezte az aranyérmet. Itt komoly tényező a Vasas, lehet-e ebből később felnőtt siker?

– A Pasaréten működő női és fiú kosárlabda szakosztályunkról csak szuperlatívuszokban lehet nyilatkozni, köszönhetően elsősorban az MKB Euroleasingnek és itt is a TAO- támogatásnak. Olyan kiemelkedő szakmai munka folyik, amelyet több sportág is megirigyelhetne. Kiváló edzőkkel rendelkezünk, akik nem csak szakmailag, hanem emberileg is kiemelkedőt produkálnak. Az elmúlt évek eredményei alapján a Vasas mind fiú, mind lány vonalon a magyar kosárlabdasport utánpótlás fellegvárává vált. A Pasarét Sportcentrum felújított infrastruktúrája is nagymértékben hozzájárul a kosárlabdás sikereinkhez. A felnőtt csapatokkal kapcsolatosan csak annyit mondhatok, hogy rövid távon profi csapat működtetése nem cél, a fiatalok beépítése, illetve reális költségvetéssel működő együttesek működtetése jöhet csak szóba. (Itt egy gondolat erejéig álljunk meg és hallgassuk meg Fritz Krisztina vezetőedző véleményét is: – A játékosok többségét jól ismerem, hiszen tizenegy éves koruk óta készítem fel őket, de az elmúlt időszak után úgy gondoltam, hogy már az éremszerzés is bravúr lesz tőlük. Kecskeméten azonban hihetetlen energiákat mozgósítottak a gyerekek, tulajdonképpen az első meccsen látszott már, hogy ezúttal nem lesz könnyű legyőzni őket, ami nem is sikerült senkinek. Növeli az arany értékét, hogy mindössze három 1998-as születésű játékos volt a keretünkben, a többiek mind '99-esek, sőt bevetettünk két tizenhárom évest is. Igyekszünk kihozni belőlük a későbbiekben is a legtöbbet, ebből a szempontból azt hiszem jó helyen vannak nálunk Pasaréten.) Vissza az elnököz, a következő sportág a jégkorong. – Korosztályos csapataik közül a juniorok arany-, az ifjúságiak és a serdülők bronzérmet szereztek, juniorok az OB II-ben is elindultak, s a harmadik helyen végeztek. Fiatalokra épülő női együttesük, akárcsak tavaly, idén sem talált legyőzőre. Szerepel-e a terveikben, hogy a most oly sikeres Vasas-fiatalok a felnőtt pontvadászatban is meghatározóak legyenek?

– Hokiban is ugyanolyan megbízható és tisztességes partnerrel léptünk kapcsolatba, mint Pasaréten, s ennek köszönhetően beszélhetünk egyáltalán jégkorongról. A szakosztály fő támogatója egyben a Vasasnak otthont adó Jégpalota tulajdonosa, tehát itt is a szakmai és az infrastrukturális lehetőségek találkoznak egymással, ami elengedhetetlen a sikeres működéshez. A TAO-s támogatás szintén döntően hozzájárul a gyerekek edzéseihez, versenyeztetéséhez. Büszkék vagyunk az elért eredményekre, feltétlenül az élmezőnyhöz tartozunk, s ebben a sportágban is az egyik utánpótlás fellegvárnak számítunk. Ahogy a hírekben ezt korábban olvashatták, Szuper Levente szakosztály-igazgatónk minden követ megmozgat annak érdekében, hogy ne csak sikeres utánpótlásunk legyen, hanem ismét felnőtt csapatot is tudjunk indítani. A szövetség kezében van a döntés, nagyon bíztató, hogy gondolkodnak az elsőosztályú bajnokság megrendezéséről, ami kitűnő és kompromisszumos megoldás lenne. – Labdarúgás... A matematikai esély még adott, de a realitás az, hogy a felnőtt csapat nem jut vissza az NB I-be... – Az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet azért, mert ha azt veszem figyelembe, hogy milyen mélyen volt szakmailag és pénzügyileg is a labdarúgásunk másfél évvel ezelőtt, akkor a jelenlegi helyzetnél többet reálisan nem is remélhettünk volna. Több szereplőnek köszönhetően több száz millió forinttal sikerült konszolidálni a múltat, mondhatni a maximumot tudtuk kihozni a válság óta tartó időszakból. Más kérdés és ezért is mondom, hogy a másik szemem sír, mert annyira közel voltunk a feljutáshoz, beleéltük magunkat... Van azonban olyan szakember, aki azt mondja, hogy az utánpótlásból kikerülő játékosok fejlődését jelenleg még sokkal jobban tudja szolgálni a másodosztályú csapatunk. Ez egyszer elvezethet oda, hogy magyar játékosokkal, akadémistákkal álljon ki majd a Vasas első osztályú csapata. A Vasas Kubala Akadémiának minden lehetősége megvan arra – itt is elsősorban a TAO-s lehetőségnek és az infrastruktúra meglétének köszönhetően –, hogy a megfelelő szakmai munkára koncentrálva egyre több játékost adjon a mindenkori felnőtt csapatba. A végére hagytam a sikertörténetet, a női röplabdát. A Vasas megnyerte a felnőtt bajnokságot és a kupát. – Mennyi a szerepe ebben a fiataloknak?

– Sok! Mert a szezon elején jelentős fiatalításra kényszerültünk. Ezt nem csak pénzügyi lehetőségeink miatt kellett megtennünk, hanem szembesülnünk kellett azzal, hogy kevés éljátékossal rendelkezik a magyar bajnokság. Ennek oka, hogy akik magasabb szintet érnek el 19 éves korukra, elsősorban külföldre vágynak, hiszen pénzügyileg és szakmailag is sokkal előnyösebb feltételeket tudnak elérni. Ráadásul egyre többeknek adatik meg, hogy amerikai egyetemi ösztöndíjat szerezzenek, amit én teljes mértékben támogatok és ha valakinek úgy hozza a sorsa, akkor nagyon ésszerű döntésnek gondolok. Tehát az egyesület elsősorban gimnazistakorig tud gondolkodni a játékosokban, a felnőtt csapat fiatalítása nem is volt kérdéses. Hab a tortán, hogy ilyen fiatal csapattal duplázni tudott a Jókay Zoltán vezette szakmai stáb. A szerkesztő megjegyzése: Lám, lám, fordult a kocka... Régen, nem is olyan nagyon régen a tehetős fővárosi klubok használták ki azt a merítési lehetőséget, amit a vidéki utánpótlásbázisok kínáltak. Hú, de irigylésreméltó helyzetben volt egykoron egy Honvéd, egy Újpest, vagy éppenséggel egy Vasas! Hogy őszinte legyek: nekem édesmindegy, hogy olimpiai, világ- vagy Európa-bajnokaink hol, melyik klubban sportolnak, budapestiben vagy vidékiben? Tehát a lényeget, a magyar sport mindannyiunk által hőn áhított eredményességét illetően remélhetőleg nem kell fájjon a fejünk a vélt vagy valós szerepcsere miatt: ha - mint cikkünkből is kitűnhet - Budapesten nevelik a tehetségeket, akik vidéken (vagy, mert globalizált világban élünk, akár külföldön...) kamatoztatják a tudásukat, akkor ám legyen, ez is egy megoldás. Az idő és az élet majd úgyis eldönti, hogy jól van-e ez így, vagy - ki tudja - megint visszatérünk a korábbi felálláshoz... Csak az aranyak száma ne csökkenjen!