Jól megérdemelt pihenőjét tölti Lakatos Zsanett, a Graboplast Győri Vízisport Egyesület 18 éves kenusa, aki a teljes „versenyétlapot végigette” idén: érmet, érmeket szerzett a korosztályos és felnőtt világ- és Európa-bajnokságon is. Az eredményekkel önmagát is meglepte, különösen azért, mert csupán két éve térdelt először hajóba.
reb 2011 nyarán, az első kenuedzés után maga sem hitte volna, hogy két év múlva az egész versenyszezon róla is szól: teljesen kikészült a dereka, a combja, úgy összességében minden porcikája fájt. Gyermekkorától kajakozott szülővárosában, Velencén, majd 14 évesen a sport miatt Győrbe költözött és ott járt sporttagozatos iskolába. Ám hiába indult Olimpiai Reménységek Versenyén, azt érezte, nem jönnek úgy az eredmények, ahogy szeretné. Mivel veszítenivalója nem volt, kipróbálta a kenuzást – s ha fájdalmas is volt az első találkozás, maradt a fiús szakágban.
Tavaly már eljutott felnőtt világversenyre, de ahogy az a női kenuban még előfordul, nem volt a meg minimális indulólétszám az Eb-n, így nem hirdettek hivatalosan végeredményt. Idén viszont minden alkalommal találkozhattunk nevével az éremátadáskor.
A 19. születésnapját csak december végén ünneplő lány a júniusi felnőtt Eb-n 500 párosban győzött a szintén mindössze húszéves Takács Kincsővel. Ekkor még rutinosabb társa állt rajthoz egyesben, ám ezt követően Zsanett duplázhatott a világversenyeken. Az ifjúsági és U23-as Eb-n Poznanban élt is a lehetőséggel, két arannyal tért haza. A wellandi korosztályos vb-n párosban ismét verhetetlenek voltak, egyéniben pedig bronzzal gazdagította gyűjteményét, hogy aztán a duisburgi felnőtt vb-n ezüst- és bronzéremmel (páros és egyes) zárja a nem mindennapi sorozatot.
– Nagyon megterhelő év volt, hiszen a májusi, szegedi Világ Kupa után gyakorlatilag nem telt el hétvége fontos esemény nélkül – gondol vissza a szezonra Lakatos. – Sorban jöttek a válogatók, versenyek, közben még edzőtáborok is. Sokat köszönhetek, köszönhetünk az edzőnknek, Szabados Krisztiánnak, hogy fejben sikerült így végigcsinálni. És persze a győri csapatnak, a fiúknak, akikkel hasznos a közös felkészülés.
Többszörösen is meglepte önmagát: egyrészt, bár hosszabb távon korábban már sikerült „elkapnia” Takács Kincsőt, erre az évre még nem várta, hogy 200 méteren képes lesz felülmúlni rutinosabb páros-, ez esetben vetélytársát. Mivel sikerült, az újabb indulási lehetőségek miatt a versenynaptár is sokkal sűrűbb lett (pláne, hogy végül feloldották a szabályt, miszerint, aki versenyez a korosztályos vb-n, nem mehet a felnőttre). Ez pedig sok erőt kivett belőle. Ráadásul ennyi érmet sem remélt a mögöttünk hagyott nyártól.
– Talán a wellandi párosaranyra emlékszem vissza a legszívesebben, mert az teljesen meglepett, de a felnőtt világbajnoki harmadik hely egyesben is nagyon kedves számomra. Főleg, mert ott az előfutamban nem, viszont a döntőben meglepően jól sikerült a rajt.
A fárasztó év után már most várja, hogy a jól megérdemelt pihenőt követően októberben kezdődjön az alapozás, és jövőre minél hamarabb jöjjenek a versenyek. A távlati tervek között természetesen szerepel az olimpiai indulás is, ám ez jelenleg sokkal inkább az döntéshozókon múlik, semmint rajta, lévén a női kenu még nem szerepel az ötkarikás játékok programjában.
