Nem a tudásával van baj

Ha csak a pontszámokon múlna, jövőre már felnőtt-világbajnokságon indulhatna a mindössze 14 éves Tóth Ivett. A honi műkorcsolyázás talán legnagyobb ígérete azonban a fiatal kora miatt nem lehet ott a sportág legjobbjainak vetélkedésén, „csak” kortársai között bizonyíthat az áprilisi junior-vb-n.

reb Élete eddigi legjobb eredményével 13. lett a tallini junior Grand Prix-n a 15. születésnapját decemberben ünneplő Tóth Ivett. Nemcsak a helyezés, a kapott pontszám is „egyéni csúcsa”: két rontás miatt a rövidprogram után még csak a 17. helyen állt, a kűrben azonban mind a technikai pontszámokat, mind a programja összetevőit illetően megjavította legjobbját. Ráadásul az egész mezőny legszebbre és legmagasabbra értékelt tripla Lutz-át mutatta be.

– Olyan volt, mint egy kisebb világbajnokság – emlékszik vissza hétvégi élményeire a MOL Új Európa Alapítvány támogatottja. – Nagyon jól éreztem magam, mert a két program között volt egy nap pihenő, amikor körülnézhettünk a városban. A rövidprogramban kicsit bizonytalan voltam, nem koncentráltam eléggé, viszont a kűr jól ment, ha csak azt nézzük, hetedik lettem. Nem ez az első kiugró eredménye a Magyar Atlétikai Club (MAC) versenyzőjének, aki ötéves korában kezdett el korcsolyázni. Amikor azt kérdeztük tőle, hány bajnoki címe van, nem is tudta pontosan összeszámolni (6-7 lehet...), pedig egy évet kihagyott édesapja betegsége miatt. Tízévesen háromfordulatos ugrást mutatott be szövetségi felmérésen, ennek eredményeként már akkor bekerült a legjobbak keretébe – a felnőttek közé.

Edzője, Simon István maga is versenyzett, felnőtt bajnoki címekig vitte, profi világbajnokságon 6. lett. Látványos korcsolyázására mindenütt felfigyeltek, világszerte szívesen látott vendége volt a különböző viadaloknak. Mérnökként végzett, ám hamar felhagyott a civil pályával, mert 1982-ben megnyitotta iskoláját a Budapest Sportcsarnokban. Korcsolyázói már a kezdetektől sikeresen szerepeltek: tanítványa ugrott idehaza először három és fél fordulatos Axelt (Vidrai Szabolcs) és mutatott be négyfordulatos ugrást is. Ismertebb versenyzői Póth Diána, Pavuk Viktória, Elek György, Elek Attila.

Ivett – állítja Simon István a tanítványáról – már most tud minden technikai elemet és ugrást, ami külföldön magától értetődő, ám itthon nem megszokott. A szakember szerint az ifjú tehetségben szerencsésen találkozott minden szükséges tényező: robbanékony, hajlékony, jól tud koncentrálni. Bár ő is és édesanyja is mosolyogva teszi hozzá, hogy a zavaró tényezőket nem szereti, az idény eleji lámpalázat leszámítva nem izgulós típus.

– Szeretem, ha sokan vannak a lelátón, de amikor felkorcsolyázom a jégre, igyekszem mindent kizárni. Ezért is mindig leszegett fejjel indulok, és ha minden jól megy, a program kezdetére semmi sem jut el hozzám külvilágból. Imádom, hogy olyan sebesen suhanhatok, élvezem a gyorsaságot, figyelek az ugrásokra, amik a kedvenceim. Aztán, ha vége, akkor már hallom az embereket és persze örülök, ha tapsolnak. Az áprilisi, szófiai junior-világbajnokságig még lesz alkalma élvezni a közönség szeretetét: például decemberben, Pozsonyban, ahol külön engedéllyel indulhat a visegrádi négyek (hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) közös bajnokságán. Emiatt a felkészülés is átalakul kissé, mivel fél perccel meg kell hosszabbítani a nyár óta csiszolódó kűrt.

A korcsolyázásban szezonális korszámítás létezik: június 30-ig (július 1-ig) kell betölteni a 15. életévet ahhoz, hogy a következő szezonban felnőttek között versenyezhessen valaki.

A miénkkel ellentétben a nemzetközi szervezet szabályzata már nem ilyen megengedő, mert bár megszerzett pontszámok alapján Ivett a felnőtt-vb-n is indulhatna, kora miatt azonban lemarad erről. Ami ennél talán bosszantóbb, hogy a januári budapesti Európa-bajnokságon sem mutathatja meg magát éles körülmények között (a gálán valószínűleg jégre léphet...), így akár az is előfordulhat, hogy nem lesz hazai versenyző a nők között. – Nagy élmény lett volna, de nem vagyok ideges vagy csalódott amiatt, hogy nem indulhatok. A junior-vb-n szeretnék ismét a 24 közé kerülni, a kűrre lehetőleg a második legjobb csoportba, és jobb eredményt elérni, mint az idei, milánói 21. hely. Van még min javítani, az előadásban, a forgásokban, a lépéssorban, hogy mélyebbre menjek le és hogy palánktól palánkig korcsolyázzak. Később lesz még időm a felnőttek között bizonyítani. A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: Mivel az nézőpont és egyéni vérmérséklet kérdése (is), hogy az egyes sportágak korosztályos szabályait ki hogyan ítéli meg, felesleges azon meditálni: a korcsolyázók jól vagy rosszul döntöttek-e, indokoltan vagy indokolatlanul korlátozzák a „szemtelenül” fiatal tehetségek felnőttek közötti indulását. De... Az eset közel sem egyedi, csak két kiragadott – igaz, fordított előjelű – példa az úszóktól kölcsönvéve: Egerszegi Krisztina, amikor első olimpiai aranyát nyerte 1988-ban Szöulban 200 háton, 14 éves volt, Gyurta Dániel 15 esztendős korában lett ezüstérmes 200 mellen a 2004-es athéni olimpián. Az ifjúsági Európa-bajnokságon – a 15-16 (lányok), illetve 16-17 (fiúk) éves korosztályi besorolás miatt – egyikük sem indulhatott abban az esztendőben. (sp)