Nincs lazítás

Egyéniben nyolcadik helyezéssel, illetve a váltóban szerzett bronzéremmel jött haza Kónya Zsófia a Trentóban rendezett téli Universiadéról. A 18 éves versenyző a két ünnep között sem pihenhet túl sokat, zajlik a felkészülés a januári Európa-bajnokságra, és remélhetően a februári téli olimpiára.

reb Noha kedvenc távján, 1500 méteren nem jutott tovább az első körből, elégedetten jöhetett haza az olaszországi Trentóból a 18 éves short trackes, Kónya Zsófia. Egyéniben 1000 méteren elődöntőig jutott, a váltóval pedig hiba ellenére a dobogó harmadik fokára állhatott. Ráadásul az országok jellemzően nem a legerősebb csapatukat hozták el, a szegedi lánynak ez kedvezett, hiszen így a hozzá hasonló képességűekkel jobban felvehette a harcot, mint a Világ Kupák olimpiai és világbajnokokat felvonultató mezőnyével. – Sajnálom, hogy azon a távon, amin jónak számítok, nem jutottam tovább – gondol vissza az 1500-ra a MOL Új Európa Alapítvány támogatottja. – Nagyon erős futamba kerültem, szerintem a többi könnyebb volt, és onnan tovább is juthattam volna, de nincs bennem hiányérzet, az ezres elődöntőnek örültem, talán jól is mentem. A csapattal reálisnak éreztem az érmet, még  fényesebb is lehetett volna. Az utolsó váltáskor Keszler Andi már nem tudta volna szabályosan, a piros vonal előtt váltani Heidum Bernit, így végül kettő helyett négy kört kellett mennie, ami azért elég fárasztó. Így talán az oroszokat, de még a győztes dél-koreaiakat is megelőzhettük volna. Viszont így is nagyon nagy dolog a dobogó, nekem különösen, ha belegondolok, milyen fiatal vagyok. Nagy élmény volt világversenyen érmet szerezni, ugyanakkor most nem érezte annyira a hangulatot: a nyitó- és záróünnepségről hiányoztak, ráadásul közös sportolói falu sem volt, ennek ellenére jó tapasztalatként marad meg a viadal. Főleg mert a rövidpályás gyorskorcsolya, azaz a short track olyan sportág, ahol persze lehet és kell is edzésen gyakorolni a versenyhelyzetet, de rutint igazán csak élesben lehet szerezni. Hogy miként kell gondolkozni, helyezkedni, apró váltásokkal pozíciót nyerni. Szenteste előtt két nappal a legtöbb ember már a beiglire és egyéb süteményhalomra készül testben és lélekben, azonban Kónyáéknak nincs kihagyás. Szombaton érkeztek haza az Universiadéról, de hétfőn már folytatódnak az edzések, még 24-án reggel is, csak utána szusszanhatnak keveset. Január közepén Európa-bajnokságot rendezek Drezdában, február elején pedig téli olimpiát Szocsiban. Előbbin biztos, utóbbin reményei szerint ott lesz a budapesti Sportország színeiben versenyző fiatal. Novemberben, az olasz- és az oroszországi Világ Kupa-futamon ugyanis tagja volt a kvótát szerző váltónak, és 1500-on is kvalifikált, ám az indulási jogot az országnak szerezte, nem névre szólóan. Így a várhatóan január közepén történő kerethirdetésig még van min izgulnia. Vagyis lenne, de nem így tesz. – Óriási érzés volt, mikor kiderült, hogy egyéniben kvótát szereztem: akkor éreztem először, hogy helyen van a világ élmezőnyében. A váltó teljesen más volt, hiszen Olaszországban kizártak minket, így két hét és óriási stressz után az utolsó napon könnyebbülhettünk meg. Még nem tudni, ki indulhat Szocsiban, bár azért az valószínű, hogy a stafétában helyem lesz. Nem izgulom túl. Amit lehetett, én megtettem, addig is keményen hajtok edzésen, ahogy szoktam. Mivel a nagyobb versenyek már lezajlottak, szerintem a döntéshozók fejében már kialakult a keret, nem tehetek mást, mint várok, bekerültem-e. NÉVJEGY Kónya Zsófia Született: 1995. február 6. Először nyolcévesen, hokikorcsolyával merészkedett jégre, de edzője a short trackest ajánlotta neki, mert úgy találta, érdemes lenne próbálkoznia vele. Egyre jobban ment neki, hamar a válogatott tagja lett, így aztán 15 évesen Budapestre költözött Szegedről, hogy ott lehessen a válogatott mindennapossá váló edzésein. Először nehéz volt az idegen környezetben, kollégiumban, de idővel megszokta az új helyet. A hatszoros junior ob-győztes élvezi a válogatott edzéseket, különösen mióta kínai edző is segíti a munkát. Ahogy mondja, az első tréningek után meg sem tudtak mozdulni a fáradtságtól, mert a "kínai módszer" lényege a hosszú, erős gyakorlásokban rejlik, de már hozzáerősödtek a terheléshez. Li Na alapvetően a technikáért felel, míg Telegdy Attila elsősorban az erőnléti edzésekért. Szerinte nagyon jó munkát végez a páros.