Galambos Péter Rióig tervez

„Mi lett belőle?" című sorozatunk következő szereplője az öt évvel ezelőtti eredményei alapján az 2008 legjobb fiatal evezősének választott Galambos Péter. Azóta az élet igazolta, hogy méltó helyre került az elismerés, a folytatás nem okozott csalódást, sőt!

Szegő Tibor Érdekesség, hogy az immár többszörös világbajnoki érmes váci fiatalembernek esze ágában sem volt ezt a sportágat választani. Barátját kísérte edzésre, és kerékpárjára támaszkodva várt rá a Duna-parton, amikor Rapcsák Károly edző – akivel a mai napig együtt dolgozik – megkérdezte az akkor nyolcadikos fiút, hogy nincs-e kedve kipróbálni az evezést, de innen már övé a szó: – Hevesen tiltakoztam, dehogy akarok én evezni, csak a haveromat várom, de addig győzködött, míg megegyeztünk a másnapi találkozóban és abban maradtunk, hogy ha nem tetszik, mehetek Isten hírével. Nos, megtetszett… A 14 éves kamasz elkezdett evezni, a következő 14 évben pedig ő lett korosztálya egyik legeredményesebb versenyzője. Legutóbb néhány nappal ezelőtt vehette át a 2013-as év legjobbjának járó díjat a szövetség ünnepségén, de vissza a kezdetekhez! – Mi volt ami megragadta, ami miatt a mai napig is kitart az evezés mellett? – Maga a mozgás élménye, amivel társul a szabadság érzése, a természet közelsége. Ezek csodálatos egységet alkotnak. Eljön a pont, amikor az ember nem érzi tehernek az evezést, nincs fáradtság, csak fut alatta a hajó, amit nem lehet semmivel összehasonlítani, mert olyan különleges ajándéka az életnek. – Mikor jöttek az első eredmények? – Másodéves serdülőként kétpárban előbb a vidék-, majd az országos bajnokságon lettünk harmadikok, és ez annyira meghozta az étvágyamat, hogy a mai napig is tart. Már ekkor célokat tűzött ki maga elé. Nem volt nehéz dolga, hiszen egyesületében, a Vác Városi Evezős Clubban készült Pető Tibor és Hirling Zsolt is, akik mindketten a világbajnoki címig vitték. Fejlődése egyenes vonalú, folyamatosan gyorsult az évek során, minden esztendőben javultak az eredményei.

Galambos Péter érmes helyezései világversenyeken: 2006. Egyetemi világbajnokság (Trakai) könnyűsúlyú kétpár, Varga Tamás Csabával 2. hely. 2007. U23-as világbajnokság (Strathclyde) könnyűsúlyú kétpár, Varga Tamás Csabával 2. hely. 2008. U23-as világbajnokság (Brandenburg) könnyűsúlyú kétpár, Varga Tamás Csabával 2. hely. 2008. Egyetemi világbajnokság (Belgrád) könnyűsúlyú egypár 1. hely. 2010. Világkupa (München, Luzern) könnyűsúlyú egypár 1. hely – 1. hely. 2010. világbajnokság (Karapiro) könnyűsúlyú egypár 3. hely. 2012. Világ Kupa (Belgrád, München) könnyűsúlyú egypár 2. hely – 2.hely. 2012. világbajnokság (Plovdiv) könnyűsúlyú egypár 2. hely. 2012. egyetemi világbajnokság (Kazany) könnyűsúlyú egypár 1. hely. 2013 világbajnokság (Csungdzsu) könnyűsúlyú egypár 3. hely.

 – Meglepő volt a szembesülés a nemzetközi mezőnnyel? Azzal, hogy mit tudnak a külföldiek? – Már az első Jeunesse Kupán érzékeltem a különbséget, majd 2005-ben az U23-as világbajnokságon az utolsó helyen végeztünk akkori párommal, de ez éppenséggel arra sarkallt bennünket, hogy még többet dolgozzunk, és a következő évben már A döntősök voltunk, utána pedig kétszer is másodikok lettünk. Közben könnyűsúlyú egypárban megnyertem az egyetemi világbajnokságot és két Világ Kupa-versenyt.

– Mi az, amit a sportág nagyágyúi, az ausztrálok, a britek, vagy az új-zélandiak jobban csinálnak, mint mi? – Azt bizony jó lenne tudni – mondja mosolyogva. – Az biztos, hogy egész évben vízen vannak, mert nem okoz gondot nekik, ha a rossz idő miatt el kell utazni  melegebb vidékre edzőtáborba. Ez rengeteget számít. – Tavaly, amikor a világbajnokságra indult Dél-Koreába, beszélgettünk és miután már ezüst- és bronzérme is volt vb-ről, reménykedtünk az aranyban, ennek ellenére, amikor az újabb bronzot megszerezte, mégsem volt csalódott. – 2010-ben, amikor harmadik lettem a vb-n, el voltam keseredve, mert Karapiróban akár az első hely is bennem lehetett volna, ám most Csungdzsuban már a döntőbe jutás is óriási dolognak számított, így az éremnek felhőtlenül tudtam örülni. A mezőnyben ott volt a dán ergométeres világbajnok, az a francia, aki a világ legjobb idejét húzta vízen, illetve az összesített VK-győztes portugál, és az U23-as világbajnok. Büszke vagyok rá, hogy a dobogóra állhattam. Sokat köszönhetek a Sponsernek, a Polarnak és a Compressportnak, ők a támogatóim. – Vegyük elő az örökzöld felvetést: a könnyűsúlyú egypár, melyben három világbajnoki érme is van, nem olimpiai szám. Mi lehet a megoldás? – Több kísérlet volt már arra, hogy találjunk nekem párt, hiszen a könnyűsúlyú kétpár már szerepel az ötkarikás játékok programján, de ez eddig nem sikerült. A melegvizes edzőtábor után visszatérünk a dologra. – Ahhoz, hogy két és fél év múlva Rióban olimpiai résztvevő legyen a kvalifikációs világbajnokságon az első tizenegy közé kell kerülni… – Nos, Rióig tervezek. Addig ugyanezzel a lelkesedéssel, alázattal csinálom, de az olimpia után át kell gondolni sok mindent. Jegyben járunk a menyasszonyommal, a családalapítás közeleg, rövidesen leadom a szakdolgozatomat, és államvizsgázom az Óbudai Egyetemen, tehát több szálon futnak az események, de 2016 mindenképpen fordulópont lesz az életemben, vagy így, vagy úgy… Sorozatunk előző írásai elérhetők ITT: Csernoviczki Éva, Nagy Péter, Kasza Róbert.