2014-03-06 07:55
Aranyat érő fegyver és kéz
Egy aranyért ment, de – soha rosszabb meglepetést – kettőt nyert Major Veronika. A moszkvai légfegyveres Eb csak állomás volt a szeptemberi vb felé vezető úton. A nagy cél még távolabbi: a futócéllövés mellett légpisztoly, amellyel olimpián szerepelne a keszthelyi fiatal.
reb Öt évvel ezelőtt történt, hogy tizenkét éves kislány az unokatestvérét követve a lőtérre ment. Az első pillanatban talán nem gondolta, hogy későbbi életét meghatározó helyre csöppent. Mindenesetre Major Veronika már akkor sem ijedt meg a fegyvertől. Túl nyugodt típus ahhoz. Azt azonnal érezte, neki ezt csinálnia kell: az első puskafogás után pár héttel már a futócéllövő fegyver távcsövén keresztül nézte a céltáblát. A kedvtelésből versenyszerű sportolás lett. A kétszeres Európa-bajnoki sikerhez vezető utat hazai győzelmek, Eb-elsőség és világbajnoki érmek tették csillogóvá. Éppen az ünnepélyes zászlóátvétel zajlott Moszkvában, a légfegyveres Európa-bajnokságon, amikor elértük mesterét, Keczeli Zoltánt. A megkeresés minimum indokolt: a tanítvány 40 vegyesben és a 20+20 lövéses versenyszámban sem talált legyőzőre a junior futócéllövők között. – Talán kicsit nagyképűen hangzik, de aranyéremért utaztunk – mondja. – Igaz, az már minket is meglepett, hogy két számban is sikerült nyerni. Veronikának nem ez az első, és biztos vagyok benne, hogy nem is az utolsó sikere. A MOL Új Európa Alapítvány támogatottja a 20+20 címvédőjeként érkezett az orosz fővárosba, és a viadal előtt maga is úgy érezte, ebben lehet nagyobb esélye. Az egyik titka, hogy mindig képes megőrizni a hidegvérét, és rá tudja erőltetni akaratát az ellenfeleire. Keczeli szerint ez is mutatja, Major minden képessége adott, hogy klasszissá váljon. Azonban hogy mindent ki tudjon hozni magából, neki és sok társának szüksége volt arra, hogy a sportág bekerüljön a Héraklész-támogatottak körébe. – Nem udvariaskodás, amikor azt mondom: nem jutottunk volna sokra a program lehetőségei nélkül. A támogatás révén tudunk edzőtáborokba menni, a gyerekeknek Tata például külön fogalom. Aki volt ott, meséli a másiknak, hogy milyen jó körülmények várnak rá. Ez pedig motiválja őket, hogy dolgozzanak, nyomják a fekvőtámaszokat, fussák a köröket. Az edzőtábori és a kis hazai műhelyben, a Keszthelyi BEFAG Erdész Lövészklubban végzett munka mind-mind a felkészülés része, ahogy a moszkvai kontinensviadal is. Célkeresztben a szeptemberi világbajnokság, ahol Major megnyerhetné a talán legfontosabb hiányzó medáliát, az aranyat. Keczeli saját teóriája szerint minden sportlövő nyolc év után éri el a csúcsot. Tanítványa tehát még a közelében sem jár, hiszen alig öt éve ismerkedett meg a sportlövészettel. Granadában, a felnőttek olimpiai kvalifikációs vébéjén teljessé válthatna a junior-korosztályban összeállítható éremgyűjtemény. Aztán jöhetne fegyvervégre a nagyobb vad. Az edzőnek tervei vannak a fiatal lánnyal, aki abszolút partner ezekben. Mégpedig az, hogy légpisztolyra váltva – szigorúan a futócéllövés mellett – a későbbi olimpiai szereplés is napirendre kerüljön. – A futócéllövést semmiképpen sem akarom elhagyni, de nagy álmom, hogy eljussak olimpiára. Nemrég elkezdtem légpisztollyal lőni, ami szerepel a játékok programján. Néhány héttel ezelőtt, az országos bajnokságon nyolcadik lettem a juniorok között, ami nekem a maga nemében akkora eredmény, mint valamelyik mostani elsőség. Szerintem a két fegyvernem jól kiegészíti egymást, úgy tervezem, párhuzamosan csinálom a kettőt. Az talán esélytelen, hogy a riói játékokon indulhassak, de négy évre rá mindenképpen ott akarok lenni. Már az edző szavaiból is kiderült, a sportlövészethez is sok kiegészítő edzés kell: úszás, futás, kondizás. Major szerint teljesen mindegy, mennyire higgadt valaki, ha a legalább ötkilós fegyvert nem tudja erővel tartani. Megfelelő kondíció hiányában „szétesik az egész”. Mint ahogy megfelelő eszköz nélkül is nehéz. Ezzel azonban semmi gond: a világ legmodernebb típusú fegyverét használja, ami újonnan nagyjából egymillió forintba kerül. Aranyárban mérik, de aranyat ér a kéz is, ami tartja.