Siker sikerre Lignanóban

Öt dobogós helyezést, közte egy elsőt szerzett a magyar küldöttség Lignanóban, az olasz nemzetközi utánpótlás-bajnokságon. Varga Zoltánnal, a fiatalok szakvezetőjével tekintettük át a történteket.

Szegő Tibor Beszélgetésünk elején megpróbáljuk visszaidézni, hogy rangos nemzetközi tornán mikor ért el utoljára ekkora sikert a sportág ebben a korosztályban, de hiába egyeztetjük naptárainkat, nem bukkannunk rá. Annyiban maradtunk, hogy a „régen” kifejezés, nagyjából körülírja a helyzetet. Sőt, emlékszünk olyan időszakokra is, amikor néhányan már temették a serdülőket, mondván, nem is érdemes velük foglalkozni.

– Kezdjük a serdülő fiúkkal, hiszen Heiszman Henrik és Molnár István Patrik megverte a végső győztes oroszokat! – A csoportban a Seychelles-szigetek számított a legkönnyebb ellenfélnek, de velünk voltak az osztrákok és az oroszok, utóbbiak a szoros európai élmezőny tagjai. A szigetlakókat és az osztrákokat 3-0-ra, az oroszokat 3-2-re verték a mieink úgy, hogy az ellenfél már 2-0-ra vezetett, és ebben a korban innen fordítani, ilyen erős ellenféllel szemben óriási dolog. – A főtáblán aztán a svédek sem tudták megállítani fiataljainkat. – Azzal, hogy legyőztük az oroszokat, erőnyerők lettünk, mert elfoglaltuk az ő második kiemelt helyüket, így a négy közé jutásért a svédeket kaptuk, és 3-2-re nyertünk. Ha már az elején beszéltünk a múltról, akkor itt is említsük meg, hogy serdülőben régóta nem tudtuk megverni a svédeket.

– A moldovaiak viszont már túl nagy falatnak bizonyultak. – Van köztük játékos, Andrej Putuntika, aki nyolcadik az európai ranglistán, és bár a Molnár János-emlékversenyen valami fantasztikus játékkal Heiszman Henrik legyőzte,  most ez a bravúr nem sikerült. Ennek ellenére nyerhettünk volna, mert ha a kettes emberüket kétszer verjük, és összejön a páros, akkor mi jutunk döntőbe, de ne csökkentsük a harmadik hely értékét, az is nagyon szép. – Beszéljünk az újoncok között első helyet szerző András Csabáról! Mi a véleménye a teljesítményéről? – Ragyogó, fantasztikus, parádés. Ezek a szavak jutnak elsőre eszembe. Olyan versenyzői kvalitásokat mutat, melyek nagyon ritkák. Az elődöntőre és a fináléra három pontot javult, ami nagyon ritka ebben a korban, különösen tétmérkőzésen. Fegyelmezett volt, halmozta a bravúrokat. Remek előjel a jövőre nézve.

András Csaba, a BVSC-Zugló Sportiskola játékosa, előbb az olasz Sulis ellen nyert 3-1-re, majd a nyolc között a román Radoit győzte le 3-2-re. Ezen a mérkőzésen a döntő játszmában már 8-7-re vezetett a román, onnan fordított a magyar. A négy között az első helyen kiemelt svéd Martin Friis volt az áldozat, aki 3-1-re kapott ki Andrástól, majd a döntőben a cseh Czernotát verte hasonló különbséggel úgy, hogy már 2-0 és 10-6 is volt Csabának, amikor talán megijedt a lehetőségtől, de nem tört le a négy rontott meccslabda után, és ragyogó negyedik szettet produkálva nyert. Érdemes megemlíteni Juhász Patrikot is, aki a legjobb nyolcig jutott, ahol attól a svéd Friistől kapott ki, akit aztán András Csaba legyőzött.

A szakembert még faggatom a mezőny erősségéről, és megtudom, hogy ugyan van néhány éljátékos, aki nem indult el Olaszországban, de nem erősebbek a rajthoz álltaknál, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy rangos versenyen szereztek dobogós helyezésket a mieink. Varga Zoltán beszél még a lányokról is, akik közül Harasztovich Fanni második, Nagypál Márta harmadik lett úgy, hogy az egyik elődöntőt egymás ellen játszották. Az Imre Leila, Nagypál Csilla, Takács Lili összeállítású csapat az elődöntőbe jutásért az olaszokat győzte le 3-1-re, majd a későbbi győztes román csapattól 3-0-ás vereséget szenvedett, így a harmadik helyen végzett. Varga szerint olyan magas színvonalú meccseket nyertek meg, amilyeneket fiúk szoktak játszani. Itt témát váltunk: – Bátorfi Zoltán, az ifjúsági fiúk frissen kinevezett kapitány azt nyilatkozta honlapunknak, hogy szeretné bevezetni azt a rendszert, hogy ha valaki évekig foglalkozott a versenyzőkkel serdülőben, akkor maradjon mellettük akkor is, amikor ifik lesznek. Önnek erről mi a véleménye?

– Természetesen egyeztettük Zolival az elképzeléseket, és követendőnek tartom, hogy ha valaki hosszú ideig valamilyen irányba viszi tanítványát, akkor ne szakítsuk el tőle korosztályváltáskor. Remekül működhet, ha adunk beleszólási lehetőséget a korábbi edzőnek, és csak hosszabb átmenettel válik le róla a sportolója. Beszélgetésünk végén megtudom, hogy a következő versenyen, a spanyol nemzetközi bajnokságon két játékos, Heiszman Henrik és Molnár István Patrik indulását tudja finanszírozni a szövetség, de többen is lehetőséghez juthatnak, ha a klubjuk anyagi áldozatot vállal.