Csaknem végleges: a férfi mezőnyben megszűnik az NB I-es juniorbajnokság. Az élvonalbeli klubokat tömörítő női liga viszont nem támogatta a javaslatot, így ott minden marad a régiben. A háttérről a szövetség szakmai igazgatója, Juhász István beszél.
reb Honlapunk nagyjából másfél hónapja foglalkozott a felröppenő hírekkel: megszűnik-e az NB I-ben a juniorbajnokság (itt olvashat róla bővebben). Akkor a szövetség szakmai igazgatója, Juhász István még nem árult részleteket a tervekről, mostani megkeresésünkkor azonban már konkrétumokkal szolgált:
– A szakmai és versenybizottság előterjesztette javaslatát az NB I-es csapatokat tömörítő férfi-, illetve női ligának. A férfi támogatta az elképzelésünket, így a 2014-2015-ös szezontól az első osztályban megszűnik, helyette – attól függően, hogy a klubnak van-e tagsága – az NB I/B-ben vagy a NB II-ben indulhatnak a játékosok. A női liga ellenezte az elképzelést, így ott minden változatlan marad.
juhasz_istvan
A meglehetősen faramuci helyzetet, azaz, hogy a férfi- és női versengésben eltérő versenyrendszer lesz érvényben, a szakmai igazgató nem kívánta kommentálni. A női liga döntését természetesen tiszteletben tartja, a maga részéről pedig arra kíváncsi, melyik döntést igazolja az élet.
A változtatás egyébként még nem hivatalos, de Juhász szerint „gyakorlatilag végleges”. Nem gondolja ugyanis, hogy a női liga megváltoztatná a véleményét. A hivatalos procedúra szerint ugyanis a férfi és női liga döntése még visszakerül a szakmai és versenybizottsághoz, amely az elnökség elé terjeszti az átalakítási javaslatokat. A folyamat nem lehet hosszú, hiszen hamarosan meg kell születnie a 2014-2015-ös szezon versenykiírásainak.
Mivel másfél hónappal ezelőtt még nem beszélt a tervekről sem, kíváncsiak voltunk, egyáltalán, mi motiválta a reformokat.
– Nem légből kapott ötlet nyomán döntöttünk úgy, hogy változtatni kell a versenyrendszeren. Anonim módon, klub és név megjelölése nélkül felmértük a leány- és fiú-utánpótlásválogatott terhelését. Háromhetes időszakot néztünk, és szerintem sokkoló számok jöttek ki. Ismétlem, három hét alatt átlagban tizenkét meccset játszottak, de a legmagasabb szám tizennyolc volt. Ezt el sem akartam hinni, utánanéztem, és tényleg annyiszor szerepelt a jegyzőkönyvben a játékos.
Juhász szerint 15-19 éves korban is kell a meccsrutin, azonban sokkal inkább az edzésekre kellene helyezni a hangsúlyt. Szerinte ahhoz, hogy a gyerekek az iskolai és edzésmunkát is megfelelően tudják elvégezni, legfeljebb heti két meccset szabad játszaniuk. Egyszerű matematikával kiszámolható, az átlag 12 ennek kétszerese, a 18 pedig a háromszorosa…
Úgy látták, ezt a számot vagy a pályára lépések korlátozásával (ami nehezen ellenőrizhető), vagy a versenyrendszer átalakításával lehet csökkenteni. Utóbbira vállalkoztak. Hogy lássuk a különbséget: eddig a juniorkorú játékos szerepelhetett az NB I-es junior- és felnőttbajnokságban, továbbá az NB I/B-ben is. A változtatásnak köszönhetően ez maximum kettő lehet (NB I és NB I/B). Elvétve akadnak ifjúsági kézilabdázók, akik a saját korosztályuk mellett feljátszanak az előbb felsoroltakba. Két-három ilyen fiatal van, az ő terhelésük négyről háromra csökken.
A várhatóan sok reakciót kiváltó intézkedéssel a későbbiekben is foglalkozunk.
(Főoldali fotó illusztráció, forrás: Bruzák Noémi, MTI)
