A magyar sport zászlóshajóját, a kajak-kenu sportágat érinti a legsúlyosabban a szerdán nyilvánosságra került keddi bejelentés, miszerint 2,7 milliárd forintot zárolnak a tizenhat kiemelt sportágnak juttatandó második féléves támogatásból.
reb A kiemelkedően sikeres, tíz arany- három ezüst- és két bronzérmet hozó szegedi ifjúsági és U23-as világbajnokság után két nappal hidegzuhanyként érte a kajak-kenu sportágat a hír: a kormány a beígért 210 millióból 150 millió forintot zárol a sportágnak szánt idei második féléves támogatásából.
Tavaly a 16 kiemelt sportágnak a 2014-től 2020 terjedő időszakra mintegy 135 milliárd forintos támogatást ítélt meg a kormány. Simicskó István sportért felelős államtitkár számtalanszor hangoztatta, ez kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi a magyar sport fejlődését, amely végső soron az eredményességet is szolgálja.
Csakhogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt heti bejelentése a sport mellett sem megy el: a 110 milliárd forintos költségvetési zárolás részeként az év második félévében 2,7 milliárd forintos támogatáshoz nem jutnak hozzá a 16 kiemelt sportág szövetségei.
Ez hivatalosan nem elvonás, hanem zárolás, azaz, adott esetben, utólag megkaphatják a pénzt az érintett szövetségek.
A megszorítás a mértékét tekintve majdnem, az összegét tekintve biztosan a magyar sport zászlóshajóját, a kajak-kenut érinti a legsúlyosabban. A Magyar Kerékpársportok Szövetsége ugyan nyolcvanszázalékos zárolást kénytelen elszenvedni, míg a negatív rangsorban „csak" a második a kajak-kenu majdnem hetven százalékosat, ám ez a vizes sportágnak mínusz 150 millió forintot jelent.
Baráth Etele
Bár fontos leszögezni, olyan forrásokról van szó, amelyek korábban nem álltak a hazai sport, így a kajak-kenu rendelkezésére sem, ezeket az összegeket a szövetségek már beépítették az idei költségvetésbe. Azaz: éppen a tervezhetőség és kiszámíthatóság kapott mélyütést.
– Abszolúte meglepetésként ért minket kedden a hír, semmiféle előzetes egyeztetés nem történt – mondja a szövetség elnöke, Baráth Etele. – Hirtelen nem is tudom pontosan megmondani, a zárolás milyen módon érinti elindított programjainkat. A szövetség költségvetése több forrásból áll össze, s idő kell ahhoz, hogy átgondoljuk: honnan mit kell, illetve lehet átcsoportosítani. Az teljesen biztos, ha valami, akkor az utánpótlás-nevelés területe nem sérülhet.
Az elnök úgy látja, még lesznek egyeztetések az ügyben (ugyanakkor a zárolás ténye már biztos, hiszen kormányrendelet garantálja azt). Az elkövetkező napok a megoldáskeresésről szólnak, a kajkosok pénteken rendkívüli elnökségi ülést tartanak. Várhatóan minden, a jövőt nem érintő tervet átgondolnak annak érdekében, hogy továbbra is foglalkoztathassák a most zárolt támogatásból finanszírozni tervezett programokba bevont utánpótlás-nevelő edzőket.
Az egyes szövetségeket eltérő mértékben érinti a megszorítás: van, amelyiket semennyire (sportlövők), akad, amelyiket kevéssé (úszók). Információink szerint a kajak-kenusoké azért ekkora mértékű, mert nem adták le június 15-ig a 2014 második félévi, illetve a 2015 első félévi sportágfejlesztési terveket. Ismerve a szövetség korábban sokszorosan bizonyított gondosságát és precizitását, az értesüléssel kapcsolatban kíváncsiak voltunk az elnök reakciójára.
– A keretterveket már leadtuk, és el is fogadták azokat, a részletes terveket azonban még valóban nem küldtük el. Ennekj az az oka, hogy nálunk teljesen más rendszer működik, mint az összes többi sportágban. Túl a versenyeztetéssel kapcsolatos, pontosan tervezhető kiadásokon, sok sportágban a létesítményeket központilag építik, nálunk viszont minden egyesületnek saját csónakháza van, ahhoz tartozó költségekkel. Amíg a már megvalósított beruházásokat nem fogadták el, addig nem lehet belefogni a következőbe. Amíg nem tudjuk, milyen összegek állnak rendelkezésre, addig nem lehet tervezni. Most már legalább tisztában vagyunk vele: százötven millió forinttal kevesebből kell gazdálkodnunk.
