Tour, de miből?

Pénz, pénz, pénz. Ez hiányzik leginkább a magyar kerékpársportból. Tehetségeink vannak, de a feltételek hiányoznak, hogy nemzetközi karriert fussanak be. Hazai György reméli, hogy az állami támogatás segítségével lesz előrelépés.

Pusztai Viola Az országúti kerékpárosok balul sikerült junior-világbajnoksága után – Karl Dávid hatvanötödik lett az időfutamban, Móricz Dániel és Gönczy Gergő pedig nem ért célba a mezőnyversenyben – felmerül a kérdés: milyen helyzetben van a magyar utánpótlás? Lesz-e legalább a távoli jövőben olyan versenyzőnk, aki akár a Tour de France-on is indulhat? – Az országúti kerékpározásban iszonyat pénz van, legalább annyi, mint a labdarúgásban. Egy-egy profi csapat olyan költségvetéssel dolgozik, hogy annyi pénz a magyar kerékpársportban száz év alatt sem volt. És valószínűleg a jövőben sem lesz – mondja Hazai György, a KSI szakedzője.

Persze – teszi hozzá – egy-egy nemzetközileg eredményes versenyzőt fel lehet nevelni, de ahhoz azt az utat kell bejárni a fiataloknak, amit egykoron Bodrogi László: folyamatosan külföldön készülni a versenyekre. Egyelőre azonban rangos viadalokon az elithez képest – amely akár heti háromszor, négyszer is összecsap – kevés alkalommal vesznek részt. Ez pedig óriási hátrány, mert nincs rutinjuk abban, hogyan kell mezőnyben helyezkedni. A hazai bringások – köztük a junior-világbajnokságon szereplő Móricz Dániel és Gönczy Gergő is – ráadásul sokat edzenek egyedül. Tehát a profi körülményektől messze áll a hazai kerékpársport. A kezdő és a haladó korcsoportoknak sem tudják már megteremteni azokat a vonzó feltételeket, amely arra ösztönözné a gyerekeket, hogy a sportág mellett maradjanak hosszú távon. Aki pedig eljut a serdülő-, illetve az ifjúsági korig, az nem kap elég versenylehetőséget – Már az ifjúsági versenyzőknek is nehéz a helyzete, mert nincs olyan proficsapat Magyarországon, amelyhez mehetnének. Továbbtanulnak vagy elmennek dolgozni, mert valamiből meg kell élniük, és már kisebb fokozaton edzenek. Ez jelenti a másik problémát: a fiatalabbak ezt látják, így már ők sem teszik oda magukat százszázalékosan. Így pedig nem lehet magasabb szintre lépni.

Hazai szerint az, hogy a kerékpár bekerült a kiemelt sportágak közé, lehetőséget ad arra, hogy vonzóbb feltételeket teremtsenek a gyerekeknek. A 2009-ben MOL Tehetséggondozásért Díjat kapó szakember a megoldást az iskolaprogramban látja. De azt ő is elismeri, hogy ehhez egyelőre a megfelelő infrastruktúra nem áll rendelkezésre. Sőt, képzett edzőből is hiány van. Ráadásul jól működő versenyrendszert is ki kellene alakítani, hogy azok a növendékek, akik az egyesületekbe kerülnek, rendszeresen megmérettessenek. Persze a sydneyi olimpián ötödik helyet elért pályakerékpáros, Szabolcsi Szilvia mesterének azt a kérdést is feltettük, hogy ebben a szakágban van-e esély arra, hogy hasonló eredmények szülessenek a jövőben? – Ha megújul a Millenáris Velodrom, akkor legalább lesz hol készülniük a pályásoknak. Egyelőre külföldön kellene edzeniük, de az rengeteg pénzbe kerül. Ahhoz, hogy világversenyre – köztük olimpiára – eljussanak, rendszeresen indulniuk kellene a Világ Kupa-versenyeken, de azok nem a szomszédban vannak, tehát – ismételten – pénz szükséges. Az országútihoz képest sokkal kisebb összegekről van szó, így ha lesz hol edzeni, érdemes erősíteni a szakágat, mert könnyebb az élmezőny közelébe jutni.