Ki maradt ki éjszaka?

Szalai László teljes kontrollt gyakorol az U20-as válogatott játékosai felett, még arról is tudni fog, ha valaki kimarad éjszaka. Elmondta: jelentősen csökkenni fog az utánpótlásban dolgozó edzők száma, de nem ő, hanem az élet dönti el, természetes szelekcióval, ki nem alkalmas a pályára.

Nagy-Pál Tamás Hatalmas fába vágta a fejszéjét a Magyar Futball Akadémia egykori igazgatója, Szalai László, ugyanis az edzőképzés vezetése mellett elvállalta a világbajnokságra készülő U20-as, valamint az U21-es válogatott irányítását. A szakemberről beszélgettünk szövetségi edzői feladatáról, az edzőképzésben betöltött szerepéről és az utánpótlás jövőjéről.

Nyitott kerettel a vb-re „Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy elfogadjam-e a felkérést, hiszen az edzőképzésben másfél éve kezdtük el a megújító folyamatot, aminek még a felénél sem járunk – kezdte. – Nagyon sok a tennivaló. Képzési könyveket készítünk, tanfolyami anyagokat dolgozunk át. Ezek mellett végig kellett gondolni, hogy egyáltalán lesz-e időm erre, hiszen nekem is csak huszonnégy órából áll egy nap. Nem volt könnyű döntés.” Elmondta: az egyik legfontosabb feladata, hogy nyitottabbá tegye az új-zélandi világversenyre készülő válogatott keretét. „Érezzék az NB II-es és NB III-as is játékosok is, hogy bekerülhetnek, illetve a keretben lévők ne gondolják azt, hogy minden csak róluk szól. Ahogy fogalmaztam a fiúknak is első találkozásunkkor: az utaslistámon huszonegy üres rubrika szerepel. Azon kell dolgozniuk, hogy bekerülhessen a nevük. Szintén fontos, hogy célzott felkészítéssel, a mindennapjaikra is kiterjedő, átfogó edzésprogrammal kezdjünk el dolgozni annak érdekében, hogy csökkentsük azt a különbséget, ami objektíven mérhető és látható is Európa élmezőnyéhez képest.” Emellett a mentális felkészítés is nagyobb hangsúlyt kap. „Fiatal, értelmes emberekről van szó, csak éppen nem nyitották fel eléggé a szemüket. Nem mutattak rá nekik az összefüggésekre: mi kell ahhoz, hogy valakiből éljátékos válhasson? Mennyi mindenről kell lemondaniuk, és mi mindent kell alárendelniük annak, hogy komoly futballista legyen belőlük? És hogy milyen lehetőségek kapujában állnak valójában? Őszintén kell beszélni ezekkel a játékosokkal, még akkor is, ha az ember szájából elhangzó észrevételek adott esetben népszerűtlenek, hiszen nem mindig pozitívak. Feltételezniük kell, hogy a jobbítás szándékával kapják a kritikát. Szerintem az értelmesebb játékosok fel is tudják ezt fogni. Nekik sokat segíthetünk.”

Teljes kontroll Az első összetartásokon már túl is vannak a keretek: az U21-es gárda Oroszországgal 1-1-es döntetlent játszott, míg a fiatalabbak 2-1-es vereséget szenvedtek a norvégoktól. „A cél az volt, hogy lássuk: kikkel dolgozunk, és merre kell elindulnunk. Az oroszok elleni meccs azért volt értékes, mert két és fél napot edzettünk csupán együtt, a sérülések miatt pedig összesen tizenöten voltunk. Ennek ellenére jó mentalitású csapattal álltunk ki, az első félidőben játékban a várakozásokat felülmúlva vezettünk, aztán sajnos a második félidőre erőben elfogytunk, emiatt lett döntetlen. A norvég érdekes volt, mert egy évvel idősebb csapattal játszottunk műfüves pályán. Szakmailag és emberileg is szerettem volna megismerni az Eb-n látott játékosokat. Egyéni hibák miatt hátrányba kerültünk, de a szünetben rendeztük a sorokat, így szépíteni tudtunk.” Szalai elárulta: az élmezőnyhöz képest tapasztalható kondicionális különbséget egyénre szabott programmal próbálják meg eltüntetni. „Napi kontroll lesz a fiúk fölött akkor is, amikor a klubjukban végzik a munkát. Online rendszerbe látjuk, hogy az adott napon elvégzik-e a személyre szabott feladataikat. Az életvitelük is ellenőrzés alatt áll, hiszen azt is megmutatja ez a rendszer, ha valaki éppen kimaradt éjszaka, és másnap nem megfelelő pulzusértékkel dolgozik. Mindezekkel azt szeretnénk elérni, hogy felkészült csapat utazzon a vébére.” Jóslásokba nem szeretett volna belemenni Szalai, ami nehéz is lenne, hiszen még nem készítették el a csoportbeosztást. „Azt látni kell, hogy ez a csapat nem csupán az eredményeivel vívta ki a világbajnoki részvételt. Hiába játszottak jó felkészülési meccseket, a tétmérkőzésen egy győzelem elég volt. Sok mindentől függ ez: a felkészüléstől, az ellenfelektől. A vébé nem iskolai csapatok gyülekezete, de egyáltalán nem mindegy, hogy Argentínával vagy gyengébb gárdával kell játszanunk. Bár már ezzel is vigyáznék, hisz látva az európai futballtérkép átrendeződését, nem lehet biztosra menni. Az utánpótlásban pedig még annyira sem, hiszen sok esetben az életkorokkal is akadnak érdekességek.”

Életszagú számonkérés Nemrég ismertettük honlapunkon a hazai utánpótlás reformprogramját (ITT), melyben nagyon fontos pillért alkot a Szalai vezette edzőképzés, hiszen onnan kerülnek ki a fiatalokkal foglalkozó szakemberek. „Rengeteg mindenen változtattunk már. Létrehoztuk az MLSZ Grassroots C tanfolyami formát, mely olyan edzőket készít fel, akik célzottan az öt-tizenhárom éves korosztállyal foglalkoznak. Megváltoztattuk az oktatás tematikáját és módszertanát is. Például eddig a hallgatók egymás között gyakoroltak. Ez nem volt életszagú, mert világos: ha együtt dolgozunk, akkor segítünk egymásnak, hogy kijöjjön a gyakorlat. De a valóságban nem így működik. Ha a gyerek unalmasnak találja az edzést, nem tetszik neki a gyakorlat, nem találja meg a hangot az edzővel, otthagyja az egészet. Bevezettük azt, hogy minden oktatási napon más és más korosztályt tárgyalva, gyerekcsapatokat szervezünk a tanfolyamok helyszínére és a hallgatók a megfelelő életkorú fiatalokkal dolgoznak. Aztán a vizsgán is a srácokkal kell a gyakorlatokat bemutatni. A másik jól működő változtatás az, hogy felvesszük a hallgatókat videóra és értékeljük, mit látunk kívülről. Jó helyen állt-e, jó volt-e a testbeszéd, milyen hangot ütött meg a játékosokkal? Egyáltalán: otthonosan mozgott-e a gyerekek között? Ez remek tükör szokott lenni. És sokat változtattunk persze a tematikán, az életkori sajátosságokat például sokkal mélyebben tárgyaljuk. Igyekszünk olyanfajta kommunikációt tanítani, hogyaz edzők meg tudják szerettetni  a játékot a kisgyerekekkel. Ezeknek a szakembereknek nem az az elsődleges feladatuk, hogy éljátékost neveljenek, és meccseket nyerjenek. Az első benyomások meghatározóak a kisgyerek életében.” Természetes szelekció Arról is lehetett már hallani, hogy az eddigi tíz-tizenötezer helyett csupán öt-hatezer edzőre lesz szükség az utánpótlásban. „Természetes szelekcióval fognak kiválasztódni. Amikor idekerültem, sokszor kaptam támadást: nehogymá’ a Szalai döntse el, hogy ki lehet edző Magyarországon! Erre mondom azt: nem is én fogom, hanem az élet. Én csupán annyit teszek az ügy érdekében, hogy a mostani tanfolyamokról olyan hallgatókat engedünk ki, akik felkészültebbek lesznek, mint sok, most a rendszerben lévő edző, és szépen ki fogják őket szorítani. Előbb-utóbb a klubvezetők is észre fogják venni, hogy ez az edzőkolléga felkészültebb, intelligensebb, normálisabban kommunikál. Ez a folyamat már elindult. Ha pedig jövő nyáron a szövetség tervei szerint átalakítjuk a teljes utánpótlás-struktúrát, célzottan lehet a különböző korosztályok mellé olyan edzőket tenni, akik segíteni tudják a fejlődést. Olyan licenckontrollt hoz létre a szövetség, amely többszörös lehetőséget ad az edzők ellenőrzésére. Ha azt látjuk, hogy a kolléga nem megfelelő módon foglalkozik a gyerekekkel, lesz arra mód, hogy felszólítsuk egyszer, kétszer, háromszor. Jelezzük neki, hogy valamit változtasson, és segítséget is adunk hozzá. Ennek az utolsó lépcsője lehet az, amikor azt kell mondani: te most bizonyos ideig ne dolgozz gyerekekkel, hanem frissítsd a tudásodat, és újból számonkérünk. Ahogy az ittas vezetőnek is újra le kell vizsgáznia, ha elveszik a jogosítványát. Nem szabad megengedni, hogy valaki elvégezze a tanfolyamot, de ugyanúgy kőkorszaki módszerekkel dolgozzon. Nem pizzát és pogácsát gyárt, amelyből sikerülhet az egyik jobban, a másik rosszabbul. Itt gyerekekről, emberi sorsokról van szó.” Arra is kíváncsiak voltunk, lehet-e azokkal a városi legendákkal kezdeni valamit, melyek szerint a korosztályos edzők sokszor a gazdagabb szülők gyerekeit teszik be a csapatba?„Pont ezért mondom: nem az a baj, hogy sok az edző, hanem egyesek nem alkalmasak a hivatásra. Nem rendelkeznek az erre a pályáramegfelelő képességekkel.  A megváltoztatott felvételi rendszernek az is célja, hogy megtaláljuk azokat az alanyokat, akik alkalmasak az oktatói-nevelői munkára. Akkor a fenti gondok is megszűnhetnek. Én mondjuk még soha nem találkoztam hasonló esettel, de gondolom, nem is a nyilvánosság előtt zajlik. Mindenképpen elítélendő, az ilyen embernek nincs helye az utánpótlás-futballban, sőt a sportban sem. Tervezzük, hogy ennek érdekében komoly pszichológiai tesztet is fogunk alkalmazni.” Szalai végül hozzátette: a megújulási folyamat elindult, vannak már végzősök is, és örömmel tapasztalja, hogy minden évfolyamban van legalább négy-öt olyan fiatalember, aki szerinte nagyobb feladatok ellátásra is képes lehet a magyar labdarúgásban.