Tinik az Eb-n?

Míg a magyar női kézilabda-válogatottban a 18 esztendős Tóth Gabriella küzd azért, hogy a közelgő Európa-bajnokságra nevezhető 16 játékos közé kerüljön, egy évvel idősebb kortársa, Anna Vjahirjeva a négyszeres világbajnok orosz válogatottban pályázik ugyanerre.

UP-info Mivel Spanyolország és Lengyelország mellett éppen a házigazda magyarokkal szerepel egy csoportban az orosz női kézilabda-válogatott, amennyiben Tóth Gabriella (18) a magyar, Anna Vjahirjeva (19) pedig az orosz együttesben szerepelhetne a decemberi női kézilabda Európa-bajnokságon, Győrben nem először futhatnának össze a pályán.

A fiatal orosz tagja volt az egy éve az U19-es Európa-bajnokságon győztes alakulatnak, amely a fináléban éppen a magyarokat múlta felül. A jobbszélsőként és jobbátlövőként is hasznos Anna nem ekkor aratta első nemzetközi babérjait. 2012-ben az ifjúsági vb-n ezüstéremig vezette az övéit, ráadásul a legértékesebb játékos lett, míg ugyanabban az évben, a junior vb-n ötödik lett, és a torna legjobb jobbátlövője címet is kiérdemelte. Idén a juniorokkal lett vb-ezüstérmes. Tizenhat évesen már a Bajnokok Ligájában debütált a Zvezdában, a pályafutása azonban a Lada Togliattiban indult, ahol az édesapja edzette. Ő volt az, aki a jobbkezes játékost rávette, hogy váltson a balra, aminek köszönhetően a fiatalabb lánya 162 centije ellenére több pozícióban is képes jól teljesíteni. Anna 27 éves testvére, Polina Kuznyecova is szerepel a híres mester, Jevgenyij Trefilov keretében, így közös ünnepet rendeznének a decemberi kontinenstornán. Björn Pazen készített vele interjút, amelyet az EHF honlapja közöl. – Mikor kezdte a pályafutását? A kézilabda a család része, mert a testvére is az orosz válogatottban játszik? – Amikor kicsi voltam, a család Togliattiba költözött, az orosz női kézilabda kiemelkedő bázisára. Közel laktunk az arénához, és az édesapám több sportágat is megismertetett velem. A kézilabdát különösen, hiszen a testvérem akkor már játszotta. Az édesapám mindig az edzőm volt, még a Zvezdában is, akkor másodedzőként. – Volt más hobbija is, vagy a kézilabda mindent vitt? – Nagyon fiatalon, már négy évesen megtanultam olvasni, így gyerekkoromban a kézilabda és az olvasás volt a fő időtöltésem. – Mik az erősségei, és mi az, amiben fejlődnie kell? – Védekezésben elég nehéz dolgom van, mivel nagyon alacsony vagyok. A sima hatosfalban nem egyszerű, de szívesen játszom a négy-kettes nyitott szisztémában. Az apám szerint is az passzol hozzám a leginkább. – Oroszország kiemelkedik az utánpótlás-korosztályokban. Minek köszönhető? – Szerintem nagyon jó képzést kapnak a fiatal női játékosok. A fontosabb kérdés, hogy a felnőttcsapat miért nem szerepel hasonlóan. – A közelgő Európa-bajnokság lehet az első komoly versenye a válogatottban. Érez nyomást? Mit gondol, milyen szerepet kaphat? – Először is, be kell kerülnöm a tizenhat játékos közé. Nyomás? Nekem nem gond, képes vagyok kezelni. Arról, hogy milyen szerepem lehet, mások talán többet tudnak mondani. – Ha lenne választási lehetősége, inkább jobbszélsőként vagy jobbátlövőként játszana? – Egyértelműen inkább átlövőként, mert ott szabadabban mozoghatok. – Sokat változott az orosz válogatott arculata, így könnyebb a fiataloknak bekerülni? – A kontinenstorna nagy lehetőség a fiataloknak, hogy gyökeret verjenek a válogatottban. Azután, hogy a tavalyi világbajnokságról hiányoztunk, fontos visszaállítani a válogatott presztízsét. – A 2009-es világbajnokság óta egyik világversenyen sem jutott elődöntőbe a társulat. Idén sikerülhet? – Nem akarok jósolgatni, csak abban vagyok biztos, hogy mindent megteszünk, ami lehetséges. A többit meglátjuk. – Ön szerint kik a legesélyesebbek? – Lehetséges, hogy más csapatok, mint a korábbi viadalokon. Talán Montenegrónak, Norvégiának és Magyarországnak vagy némi előnye, de az biztos, hogy érdekes Európa-bajnokságnak nézünk elébe, mert úgy látszik, több csapat is hasonló erőt képvisel. Egészen a végéig sok szoros csatára számítok. Igyekszünk jól szerepelni, és boldoggá tenni a szurkolóinkat. – Mik a tervei az elkövetkező évekre? – Orosz bajnokságot és európai kupasorozatot nyerni a klubcsapattal, a válogatottban pedig érmet szerezni a riói olimpián.