Valósággá vált agyrém

Mátyus János szerint döbbenetes a szövetség eljárása, amivel nemcsak a tulajdonosokat és a játékosokat, de a szurkolókat is semmibe veszi. Csalódottsága érthető, hiszen könnyen lehet: kapussal a mezőnyben kell kiállnia a Nyíregyházával a Paks elleni bajnoki mérkőzésre. S nem ilyen NB I-es debütálásról álmodozó ifikkel.

Nagy-Pál Tamás Nehéz helyzetben került a Nyíregyháza. December 6-án ugyanis a pálya alkalmatlansága miatt elmaradt Pakson az NB I-es bajnokija, melynek pótlását február 21-ére tűzte ki a szövetség. Mivel az átigazolási szezon akkor még tart, csak azok a játékosok léphetnek pályára, akik az eredeti időpontban is a klub alkalmazásában álltak. A téli nagytakarítás során azonban - jó magyar szokás szerint - tizenegy labdarúgót küldött el a klub. Ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ifik közül sem vihetnek fel bárkit, csak azt, aki már december elején is a felnőttkeret tagja volt.

A nyírségiek a paksiakkal karöltve halasztást kértek az MLSZ-től, de három nappal a mérkőzés előtt hivatalossá vált, hogy ezt nem fogadták el. Így állt elő az a helyzet, hogy Mátyus János (címlapfotó: nb1.hu) vezetőedző tizenhatos kerettel készülhetne a találkozóra, de a játékosok közül egy el van tiltva, hárman pedig sérüléssel bajlódnak. Maradtak tehát tizenketten, három kapussal, vagyis összesen kilenc mezőnyjátékos. És ebben a hadra fogható ifik is benne vannak. A trénerrel beszélgettünk a kialakult helyzetről. – Hogyan készült az elmúlt napokban a szombati mérkőzésre? Már a nagyon szűk kerettel vagy még a bővel? – Bár motoszkált a fejemben, nem hittem volna, hogy ez az agyrém valósággá válik. Alapvetően arra számítottam, hogy az újak is játszhatnak. – A bennmaradásért folytatott harc ezzel még nehezebbé válik… – Nem lesz könnyű, de akkor így fogunk bennmaradni. Ebben a helyzetben a szakmai dolgokról teljesen felesleges beszélni. Ha mégis kiesnénk, nem fogok arra hivatkozni, hogy ez a három pont hiányzik. Még akkor sem, ha ez az eljárás egyszerűen döbbenetes. – Haragszik valakire a kialakult helyzet miatt? – Ha nem velünk történne, akkor inkább kacagnék, hogy ez egyáltalán felvetődhet. Mégis mi lett volna a megoldás? Itt kellett volna tartanom a nyolc játékost egyetlen elmaradt meccs miatt? Olyanoknak fizettünk volna, akikre a szezon hátralévő részében nincs is szükségünk? Vagy elküldtük volna őket a találkozó után? Akkor hogyan találtak volna maguknak csapatot? Ezt szakmailag, anyagilag és erkölcsileg sem lehetett volna megtenni. Ezzel semmibe veszik a tulajdonosokat, akik beleteszik ebbe a pénzüket és nem utolsó sorban a szurkolókat. Szerintem nekem nincs gondom a kommunikációval, de erre nem találok jelzőket. Arról nem is beszélve, hogy mi mindent megtettünk: elutaztunk a meccsre, ott voltunk, nem miattunk maradt el. Erre ilyen időpontot jelölnek ki.

Akik pályára léphetnének Pakson: Balogh János (kapus), Volodimir Ovszijenko (kapus), Hrabina Alex (kapus), Fodor Ferenc, Koller Krisztián, Mohamadou Abdouraman (eltiltott), Rubus Tamás, Zoran Kosztics, Pákolicz Dávid, Szokol Zsolt, Pekár László, Törtei Tamás (sérült), Rezes László (sérült), Bagi Ákos (ifi), Markovics Dávid (ifi), Vámos Márk (ifi, sérült).

– Ráadásul, ha jól tudom, a Paksnak sem volt ellenére a halasztás. – Le a kalappal ellenfelünk előtt, sportszerűen álltak hozzá a kérdéshez. Belementek, hogy április elsején pótoljuk a meccset. Ezt meg is beszéltem kollégámmal, Csertői Auréllal, illetve a tulajdonosok is tárgyaltak. Beadtuk a kérvényt, amit a szövetség simán lesöpört az asztalról. – Miért? – Csak sejtéseim vannak, de nem mondhatom el, mert gondjaim származnának belőle. – Mit lehet tudni a fiatalokról, akik így kénytelen-kelletlen, de szerepet kapnak? – Nekem hitvallásom, hogy a mindenkori csapatomba saját nevelésű, a városhoz kötődő fiatalokat hozzak fel. Eddig is készültek velünk jó néhányan. Úgyhogy minden rosszban van valami jó: most megmutathatják, mire képesek. Azonban senki nem ilyen bemutatkozásról álmodozik. Hárman vannak, de egyikük műtét előtt áll, úgyhogy nem számíthatok rá. Elképesztően behatároltak így a lehetőségeink. Én olyannal még soha nem találkoztam az NB I-ben, hogy kapus kezdjen a mezőnyben. Most ez megtörténhet. – Ki lehet a vész-mezőnyjátékos? – Nem tudom. Még tesztelem a kapusokat… –Mit gondol, megoldhatják a fiatalok a feladatot? – Azért játszanak, mert nincs más választásom. Ezt nem lehet megoldani. Engem tizennyolc évesen rakott be az edzőm először a Honvédba, mindössze húsz percre. Sajnos arra, ami most vár rájuk, nem állnak készen. Ha megoldják, akkor sporttörténeti csoda lesz. – Amivel, gondolom, bejátszanák magukat a csapatba… – Egy biztos: negatívan biztos nem befolyásolja a jövőjüket. Bármilyen teljesítményt is nyújtsanak szombaton, ugyanúgy itt maradnak a keretben, és továbbra is figyelem őket.